Brazília új elnökével alig várja a közös munkát Putyin és Biden

Vasárnap lezárult a brazíliai kormányzó- és elnökválasztás második fordulója, és a sokáig fej-fej mellett haladó Jair Bolsonaro jelenlegi államfő és ellenfele, a baloldali Luiz Inácio Lula da Silva csatározásából végül utóbbi jött ki győztesen, és ezzel új kormányfője lesz a 213 milliós országnak. 

Az október elején tartott első fordulóban Lula da Silva a szavazatok 48,42 százalékát, míg Bolsonaro 43,2 százalékát kapta. A brazil választási törvények értelmében mivel egyik jelölt sem érte el az 50%-os határt, ezért második fordulót kellett tartani, egyben utolsó fordulót, ahol a győztesnek elegendő volt megszereznie az egyszerű többséget. Igaz, még nem fordult elő olyan, hogy az elnökválasztás első fordulójában többséget szerző politikus ne tudott volna győzni a második fordulóban, ettől függetlenül izgalmasra sikerült a vasárnapi választás, írja az NPR.org.

A több mint 150 millió brazil választópolgár a leendő államfő személyén kívül az ország 12 államának kormányzójáról is döntött.

Érdekesség, hogy Brazília az egyetlen a világon, ahol teljesen gépesítették a szavazás folyamatát, így a végleges eredmények az urnazárást követően néhány órán belül megvannak.

A rendkívül szoros verseny megmutatta, hogy Brazília politikailag mennyire polarizálódott az elmúlt években. Bár a szavazás nagyrészt békésen zajlott, a kampány során több erőszakos incidensre is sor került, a hatóságok legalább négy da Silva-szurkoló megöléséről számoltak be, akiket Bolsonaro-párti fanatikusok öltek meg.

A hivatalos eredmények szerint da Silva, aki korábban két cikluson át volt elnök, a szavazatok 50,9%-át szerezte meg, míg Bolsonaro 49,1%-át. Da Silva január 1-jén négyéves ciklusra esküdik fel.

Bolsonaro veszített, így ő lett az első olyan hivatalban lévő államfő, akinek nem sikerült újraválasztatnia magát második ciklusra. A 67 éves Bolsonaro, a korábbi amerikai elnök, Donald Trump mintájára populista, az 1964-85-ig tartó brazil katonai diktatúra idején a hadsereg kapitányaként szolgált, és kabinetjét egykori tisztekkel töltötte fel. Többször megkérdőjelezte a választás legitimitását és a brazil elektronikus szavazógépek megbízhatóságát, és utalt arra, hogy esetleg nem fogadja el az eredményeket, ha veszít. Antidemokratikus retorikája sok brazilt riasztott, de kormányfőként oltásellenes nézeteit hangoztatta. Még februárban a brazil legfelsőbb bíróság egyik bírája vizsgálatot rendelt el az elnök ellen egy szenátusi vizsgálóbizottság kérésére, mert az államfő egy októberi nyilvános szereplésében azt mondta: a koronavírus elleni vakcinák növelhetik az AIDS vírusával való megfertőződés veszélyét.

Bolsonaro még nem ismerte el a vereségét. Két közeli politikai szövetségese, Paulo Guedes pénzügyminiszter és Arthur Lira, a kongresszus alsóházának elnöke azonban mintha elismerte volna, hogy Bolsonaro vesztett. Guedes így tweetelt: “Köszönök mindent, Jair Bolsonaro”. Lira újságíróknak azt mondta, hogy itt az ideje, hogy a Bolsonaro-párti erők elérjék a másik oldalt, és hozzátette: “Éljen a demokrácia Brazíliában”.

Ki az a Lula da Silva?

Luiz Inácio Lula da Silva mindössze három év alatt börtönből megválasztott elnökké vált vasárnap.

A 77 éves da Silva a kampányában mindvégig a normalitáshoz való visszatérést ígérte. “Rendbe fogjuk hozni az országot, és önök újra boldogok lesznek” – mondta a választóknak a vasárnapi szavazás előtt. Da Silva ígéretet tett a minimálbér emelésére és a gazdaság beindítására, amely azóta gyengélkedik, hogy a COVID-19 járvány lecsapott Brazíliára, és közel 700 000 halálos áldozatot követelt. Az Egyesült Államok után a világon a második legtöbb halálos áldozatot követelte a dél-amerikai országban.

A vasárnapi győzelem talán a leglátványosabb volt da Silva hullámvasutas politikai karrierjében.

Három sikertelen elnökjelöltség után da Silvát 2002-ben megválasztották Brazília elnökének, majd 2006-ban újraválasztották. Elnökként olyan gazdasági fellendülést irányított, amely milliókat segített kiemelni a szegénységből, és a latin-amerikai baloldal ikonjává tette.

Hivatalából való távozása után azonban Lula egy széleskörű vesztegetési botrányba keveredett, amelynek következtében 580 napra börtönbe került. Úgy tűnt, hogy politikai karrierjének vége, ám 2019-ben szabadon engedték, és újabb elnökjelöltségért indult, amely gyorsan lelkes támogatást kapott.

Da Silva a São Pauló-i győzelmi nagygyűlésen felszólalva elismerte a választók megosztottságát, és nemzeti egységre szólított fel, de azért odaszúrt az ellenfeleinek is:

“Megpróbáltak élve eltemetni, de én itt vagyok. … Ma azt üzenjük a világnak, hogy Brazília visszatért”.

Győzelme segít megszilárdítani a balra tolódást Latin-Amerikában, ahol már Mexikótól Argentínáig a legnagyobb országokat baloldali elnökök irányítják.

Biden és Putyin is szívesen dolgozna együtt da Silva-val

“Gratulálok Luiz Inácio Lula da Silvának ahhoz, hogy szabad, tisztességes és hiteles választásokat követően Brazília következő elnökévé választották”

– mondta Biden elnök egy nyilatkozatban. “Alig várom, hogy együtt dolgozhassunk a két ország közötti együttműködés folytatásán az előttünk álló hónapokban és években.”

Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn gratulált Luiz Inacio Lula da Silva megválasztott brazil elnöknek.

“A szavazás eredménye megerősítette az Ön magas politikai tekintélyét. Arra számítok, hogy közös erőfeszítéseink révén biztosítani fogjuk a konstruktív orosz-brazil együttműködés további fejlődését minden fronton.”

– mondta Putyin a Kreml által közzétett táviratban, írja a The Moscow Times.

Brazília tagja a feltörekvő gazdaságokat tömörítő, kontinenseken átívelő BRICS-csoportnak, amelynek Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika is tagja. Putyin erősebb kapcsolatokat szorgalmazott a BRICS-országokkal, miután a Nyugat gazdasági szankciói arra kényszerítették Moszkvát, hogy új piacokat keressen.

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2022/04/15/oroszorszag-mar-braziliatol-kunyeral-segitseget/” ][/hm_embed]