Tovább tart a Zéró-COVID őrület Kínában, már 232 millió embert tartanak bezárva!

Az oltásoknak köszönhetően a világ nagy része egyáltalán nem tart az újabb koronavírus járványtól, és ezért lezárásokról szó sem lehet. Viszont ezzel szöges ellentétben áll a kommunista Kína, ahol az újra választott Hszi Csin-ping kínai elnök és köre képtelen belátni a saját hibájukat, és továbbra is a “Zéró-COVID” szabály él. Ez viszont komoly károkat okoz mind a társadalomban, mind a gazdaságban. 

A tél közeledik, és a kínai városok és tartományok hivatalnokai országszerte gőzerővel igyekeznek felszámolni a szórványos COVID-19 járványokat. Gyorsan bezárják a szórakozóhelyeket és hosszabb, ideiglenes zárlatokat rendelnek el emberek millióival szemben.

A közelmúltban tartott kínai pártkongresszuson Hszi Csin-ping elnök megvédte a “Zéró Covid” politikát, eloszlatva a befektetők és a lakosság reményét, hogy jobb belátásra tér a vezetőség. A világ többi országában megtapasztalták, hogy a megfelelő oltottsági szint mellett a halásesetek száma elenyésző, és nem kell határzárt és lezárásokat elrendelni. Ugyanakkor a számok sem igazolják a kommunista vezetést, Kína csütörtökön az elmúlt két hét legmagasabb új Covid-19-es esetszámáról számolt be.

Kínában vasárnap 2898 esetet regisztráltak, ami már a második egymást követő napon meghaladta a 2000-et, és újra nyomás alá helyezte az ország ellentmondásos COVID-mentes politikáját.

Kína fertőzöttebb területei

Guangdong tartományban, a gyártási központ Kuangcsouban (Guangzhou-ban) az elmúlt héten elenyésző esetszám miatt is néhány kerületet lezártak. Az összes megbetegedés október 24-30. között 1110-re emelkedett Guangzhou-ban az előző hét napos időszak 402 esetével szemben, írja a Reuters. Haizhu kerület 1,8 millió lakosát, vagyis a város lakosságának mintegy 10 százalékát érintette a legsúlyosabban a lezárás.

Egy nagyobb lezárás veszélye megrázná a várost, és emlékeztetne arra a rémálomszerű, két hónapos lezárásra, amelyet Sanghaj néhány hónappal ezelőtt élt át.

Az elmúlt héten a hatóságok igyekeztek úrrá lenni a Datongban, Hsziningben, Nanjingban, Hszianban, Csengcsouban és Wuhanban megnövekedett eseteken, és egyes városrészekben ideiglenes zárlatot rendeltek el.

Lu Dongliang, Datong város pártbizottságának titkára a múlt héten a pártkongresszusról sietett haza, hogy betekintse személyesen is a több mint egymilliós város “szörnyű helyzetét”. Datongban október 27. és 30. között 288 esetet regisztráltak, szigorúbb elszigetelést és irányítást vezetett be a szállodákban, a kulcsfontosságú iparágakban és a vasútnál. A helyi médiajelentések szerint a város néhány tisztviselőjét megbüntették a COVID-szabályok laza betartatása miatt.

A tél közeledtével az északi városokban, különösen a nemzetközi határokhoz közeli városokban, magasabb a megbetegedések száma, és újabb korlátozásokkal szembesülhetnek.

Az Észak-Koreával határos Heilongjiang tartománybeli Mudanjiang a helyi médiajelentések szerint meghosszabbította egyes területek ideiglenes lezárását. Dandong, Suihua és Ruili – az észak-koreai, az orosz, illetve a mianmari határhoz közeli városok – járványkitörésekkel küzdenek.

Újabb lezárásokkal igyekeznek visszaszorítani az esetszámokat Wuhanban, ahonnan a feltételezések szerint elindult a jrávány. Peking és Sanghaj egyes kerületeiben is elrendelték a zárlatokat, írja a Deadline híroldal.

Kína 232 millió lakója szenved a lezárásoktól

A japán Nomura bank a korlátozások alatt álló kínaiak számát 232 millióra teszi, szemben a múlt heti 225 millióval. Október 27-én mintegy 31 város állt valamilyen formában zárlat alatt, ami minden hatodik kínai lakost korlátoz, és a bruttó hazai termék 24,5%-át teszi ki – derült ki a Nomura elemzéséből.

Egy nyertese biztos van az öngyilkos kínai stratégiának: három nagy internetes vállalat – a Baidu, az Alibaba és a Tencent – piaci részesedése több mint 20%-kal nőtt az iQiyi, a Youku és a Tencent Video streaming platformok esetében.

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2022/10/26/egyedulallo-koronavirus-vakcinat-inditott-utjara-kina/” ][/hm_embed]