Joe Biden: „Felszabadítjuk Iránt”

Joe Biden amerikai elnök egy kampánybeszédében arról beszélt, hogy “felszabadítja Iránt”, illetve megemlítette, hogy a tüntetők jó úton haladnak a “szabadság” felé.

Kijelentései gyors szemrehányást váltottak ki Teheránból, ahol az Iszlám Köztársaság keményvonalas elnöke, Ebrahim Raisi felszólalt az Egyesült Államok nagykövetségének 1979-es átvétele alkalmából rendezett gyűlésen.

A 22 éves Mahsa Amini halála nyomán kirobbant tüntetések az országot az 1979-es forradalom óta uralkodó teokrácia egyik legkomolyabb kihívása elé állítja. A demonstrálók kivívták a világ nagy részének támogatását.

“Ne aggódjatok, felszabadítjuk Iránt” – mondta Biden a támogatóinak Kaliforniában, miután a hallgatóság több tagja felszólította az elnököt, hogy foglalkozzon a folyamatban lévő tiltakozásokkal.

Az elnök szavai Mike Levin demokrata képviselő kampánygyűlésén tartott beszéde során hangzottak el a San Diego melletti MiraCosta College-ban. Nem fejtette ki, hogy a megjegyzést pontosan hogy kell érteni, és nem említett konkrét lépéseket sem az Egyesült Államok részéről.

A Biden-kabinet szerdán közölte, hogy megpróbálja eltávolítani Iránt az ENSZ Nők Állapotával foglalkozó Bizottságából a kormánynak a nők jogaival kapcsolatos álláspontja, valamint a hetek óta tartó tiltakozások elleni fellépés miatt.

„Az iráni változásnak Iránon belülről kell származnia. De ez nem mentesíti a világot azon kötelezettsége alól, hogy az iráni nép mellett kell állnia, amikor a nőkért, az életért és a szabadságért tiltakoznak” – mondta Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete.

Washington új szankciókat is életbe léptetett Teheránnal szemben az ukrajnai háború támogatása miatt.

Irán visszautasította a tiltakozásokra adott válaszával kapcsolatos nemzetközi kritikákat, tagadta, hogy megsértette volna népe emberi jogait, vagy fegyvertelen tüntetőket ölt volna meg, és a zavargásokat nyugati összeesküvésnek minősítette.

Raisi közvetlenül reagált Biden kijelentéseire egy pénteki televíziós beszédben, mondván: “Iránt 43 éve szabadították fel, és eltökélt szándéka, hogy nem esik újra fogságba”.

Azt állította, hogy Biden kijelentése „valószínűleg annak a szórakozottságnak köszönhető, amelytől szenved”.

Kifejezései azután hangzottak el, hogy az Egyesült Államok teheráni nagykövetségének 1979-es elfoglalásának évfordulója alkalmából államilag támogatott gyűléseket tartottak országszerte, arra emlékezve, amikor az USA által támogatott Mohammad Reza Pahlavi sah bukása után a diákok megrohamozták az épületet.

Több tucat amerikait tartottak túszként a nagykövetségen közel 450 napig, ami a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok eróziójához vezetett, amelyek aztán 1980-ban teljesen megszakadtak.

Az egykori nagykövetség előtt összegyűlt emberekhez szólva Raisi bírálta a kormány ellen tiltakozókat.

„Bárkinek, aki egyetlen akciót is megtesz, még ha rendkívül csekély mértékben is, és részt vesz a zavargásokban, tudnia kell, hogy az iszlám forradalom ellenségeinek kívánalma szerint cselekszik” – mondta.

A kormánypárti ünnepségek éles ellentétben állnak az országos tiltakozási hullámmal Iránban, amely szeptember 16-án, Amini halála után kezdődött, akit az erkölcsrendőrség vett őrizetbe és gyilkolt meg később, mert állítólag nem tartotta be az ország szigorú öltözködési szabályait.

Az Egyesült Államok becslése szerint hozzávetőlegesen 280 ember vesztette életét az iráni tüntetésekben november 1-ig egy, az értékelést ismerő tisztviselő szerint. A becslés részben nyílt, nyilvános forrásokon alapul, mondta a forrás az NBC Newsnak.

Két emberi jogi csoport, a norvég székhelyű Iran Human Rights és az amerikai Human Rights Activists hírügynökség hasonló adatokat közölt a halálos áldozatok számáról.

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2022/10/29/az-egyesult-allamok-az-ensz-figyelmet-az-irani-tiltakozasokra-osszpontositana/” ][/hm_embed]