Ugyan Ukrajnát nem, de egy másik nagy országot jó eséllyel bekebelezhet Oroszország
A nyugati szankciók nem csak Moszkvát, hanem annak szövetségeseit is vastagon sújtják, így Fehéroroszországot is. A belaruszok elnöke, Alekszandr Lukasenka Vlagyimir Putyinhoz fordult a hatalmon maradáshoz szükséges anyagi és politikai támogatásért, amiért súlyos árat fizethet – nem kizárt, hogy létrejöhet az Orosz-Fehérorosz Unió.
„A Fehérorosz Köztársaság volt és marad a legközelebbi szomszédunk, hűséges szövetségesünk és megbízható partnerünk” – hangoztatta Szergej Sojgu az orosz és a fehérorosz védelmi minisztérium közös igazgatósági ülésén november 2-án.
Sojgu elítélte a NATO megnövekedett jelenlétét Közép- és Kelet-Európában – ami egyébként a háború közvetlen következménye –, és azt közvetlen fenyegetésként írta le.
„Szövetségeseinket is támadás éri, különösen a testvéri Fehérorosz Köztársaságot” – mondta.
„E feltételek mellett a Honvédelmi Minisztérium kiemelt feladatának tekinti az uniós állam katonai biztonságának biztosítását.”
Ami igazából októberben már el is kezdődött: orosz katonák ezrei kezdtek érkezni Fehéroroszországba egy új, közös haderő megalakítására. Ez a fehérorosz-orosz alakulat, amely korábban csak papíron létezett, látszólag azt a katonai szövetséget hivatott megvédeni, amelyhez a két ország formálisan is tartozik, ugyanis a közös doktrína szerint az egyik tag elleni támadás automatikusan a másik elleni támadásnak is minősül.
A katonai elemzők szerint az új haderő valószínűleg nem indít majd közvetlen támadást Ukrajna ellen, ám Lukasenka rezsimje eddig is támogató szerepet játszott Oroszország teljes körű Ukrajna elleni háborújában, lehetővé téve az orosz erők számára, hogy Fehéroroszországot állomásként használhassák.
Lukasenka minden jel szerint szeretné fenntartani ezt a status quót. De a végső döntés arról, hogy a fehérorosz erők megtámadják-e Ukrajnát, valószínűleg Vlagyimir Putyin kezében van, figyelmeztettek a szakértők.
„Ha Putyin úgy dönt, hogy fehérorosz csapatokat akar, nem hiszem, hogy Lukasenka nemet tud majd mondani” – mondta Katia Glod elemző, az Európai Politikai Elemző Központ munkatársa.
A 2020-as elnökválasztást egyértelműen és bizonyíthatóan masszívan elcsalta Lukasenka, ami komoly rezsimellenes tiltakozásokat váltott ki Fehéroroszországban. Az állami biztonsági erők elfojtották a demonstrációkat, több ezer önkényes letartóztatást hajtottak végre, és több száz foglyot kínoztak meg. A felfordulás közepette a fehérorosz elnök Moszkvába utazott, ahol politikai és pénzügyi támogatást kapott Putyintól, és megígérte, hogy megerősíti kapcsolatait Oroszországgal.
„Lukasenka nem élte volna túl, ha Putyin nem támogatja. És az ár, amit fizetett, a hűség volt” – mondta Katsiaryna Shmatsina politikai elemző.
A Chatham House közvélemény-kutatásai azt mutatják, hogy a fehéroroszok 30 százaléka támogatja a „különleges katonai műveletet”, de mindössze 3 százalék szerint kellene országának Oroszország oldalán tevőlegesen is csatlakozni a háborúhoz. Ráadásul csak minden ötödik gondolja úgy, hogy a fehérorosz katonaság hajlandó aktívan részt venni az Ukrajna elleni háborúban – ugyanennyien hiszik, hogy a fehérorosz katonák „nem hajlandóak harcolni, parancsokat követni és letenni a fegyvert”.
Szviatlana Cihanouskaja száműzött ellenzéki vezető, aki 2020-ban Lukasenka ellen indult a választásokon azt állította, hogy sem ő, sem az orosz parancsnokság nem bízik abban, hogy a fehérorosz katonák követnék az Ukrajna megszállására vonatkozó parancsot.
Lukasenka Fehéroroszországa az eddigieknél is mélyebb gazdasági, politikai és katonai integráció felé törekszik Oroszországgal. Az 1999-ben aláírt, de teljes körűen soha meg nem valósult Orosz-Fehérorosz Unióról szóló megállapodásról évtizedek óta tárgyalnak, amik most jelentősen felgyorsultak.
2021 novemberében Putyin és Lukasenka 28 „szakszervezeti programból” álló csomagot írt alá egy sor gazdasági és szabályozási kérdésről, és jóváhagytak egy frissített katonai doktrínát. Állítólag Moszkva és Minszk e programok közel felét valósította meg idén, mint a már említett harcászati együttműködés, vagy a szeptemberben megkötött adóharmonizációs megállapodás.
Utóbbiról fehérorosz közgazdászok úgy nyilatkoztak, hogy „ez lényegében az adózási szuverenitás feladása két kopejkáért”.
Noha Lukasenko a múltban ellenállt a teljes integrációnak, Oroszországtól való megnövekedett politikai és gazdasági függősége azt jelenti, hogy erre való képessége mára jelentősen csökkent, ami azt jelenti, hogy lényegében Moszkva akaratától függ.
Bárhogy is alakul az ukrán-orosz háború, több mint valószínű, hogy előbb-utóbb Moszkva kezdeményezni fogja a Fehéroroszországgal való összeolvadást, amit az ismert tények fényében Lukasenka aligha tud majd megakadályozni.
[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2022/10/10/lukasenka-retteg-orosz-feherorosz-hadsereget-allitanak-fel-a-lengyel-hatar-menten/” ][/hm_embed]
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
A pápák sem mind szentek, rengeteg botrányos bűnt követtek el
Ikarus buszok tartottak nemzetközi találkozót: Magyarország nagyhatalom volt a buszgyártásban
Nemcsak az emlősök termelnek tejet – A flamingóké például rózsaszín
Ez történik, ha 30 másodpercet eltöltesz a Föld legveszélyesebb tárgya mellett
VIDEÓ: Több mint 1300 ember halt meg a japán halálszigeten – Ma már csak turistalátványosság
FOTÓ: A Google Térképet nézegette, 22 éve eltűnt férfi holttestét találta meg