Rekordmennyiségű szén-dioxid fog idén termelődni a kutatók szerint
A fosszilis tüzelőanyagokból származó szén-dioxid-kibocsátás, amely az éghajlatváltozás fő hajtóereje, 2022-ben 1 százalékkal fog emelkedni, és ezzel minden idők legmagasabb szintjét fogja elérni – közölték tudósok pénteken az egyiptomi COP27 klímacsúcson.
Az olajból származó kibocsátás – amelyet a légi közlekedés folyamatos fellendülése táplál – valószínűleg több mint 2 százalékkal emelkedik majd a tavalyi évhez képest, míg a szénből származó kibocsátás – amelyről egyesek úgy vélik, hogy 2014-ben érte el a csúcspontját – új rekordot fog elérni, írja a Science Alert.
“Az olajat inkább a COVID utáni fellendülés, a szenet és a gázt pedig inkább az ukrajnai események hajtják” – mondta Glen Peters, a norvégiai CICERO éghajlatkutató intézet kutatási igazgatója az AFP-nek. Az összes forrásból – beleértve az erdőirtást és a földhasználatot is – származó globális CO2-kibocsátás 40,6 milliárd tonna lesz, ami alig marad el a 2019-es rekordtól – derült ki az első, 2022-re vonatkozó, szakértői értékelésen alapuló előrejelzésekből.
Az adatok szerint a világjárványok utáni helyreállásnak és az ukrajnai háború által kiváltott energiaválság ellenére az olaj, a gáz és a szén elégetéséből származó szén-dioxid-szennyezés növekedése összhangban van az alapvető trendekkel. És ez mélyen aggasztó, mondta Peters, a tanulmány társszerzője.
“A kibocsátás most 5 százalékkal magasabb, mint a Párizsi Megállapodás 2015-ös aláírásakor” – jegyezte meg.
“Fel kell tenni a kérdést: mikor fog csökkenni?”
Szén-dioxid-kibocsátás
Az új adatok azt mutatják, hogy milyen nehéz lesz csökkenteni a kibocsátást ahhoz, hogy teljesüljön a párizsi célkitűzés, azaz a globális felmelegedés 1,5 Celsius-foknál való korlátozása az iparosodás előtti szinthez képest. A tudósok figyelmeztetnek, hogy az ezt meghaladó felmelegedés veszélyes fordulópontokat idézhet elő az éghajlati rendszerben.
Az eddig alig 1,2 Celsius-fokos felmelegedés máris halálos és szélsőséges időjárási jelenségek sorát váltotta ki, a hőhullámoktól és aszályoktól kezdve az áradásokig és trópusi viharokig, amelyek a tengerek emelkedése miatt még pusztítóbbak. Az ambiciózus párizsi cél eléréséhez 2030-ig 45 százalékkal kell csökkenteni az üvegházhatást okozó gázok globális kibocsátását, és az évszázad közepére nettó nullára kell csökkenteni, a fennmaradó kibocsátást pedig a CO2 légkörből való eltávolításával kell kompenzálni.
Ahhoz, hogy a nettó nullához vezető úton haladjunk, a következő nyolc évben évente 7 százalékkal kellene csökkenteni a kibocsátást. Hogy ezt perspektívába helyezzük: 2020-ban, amikor a világgazdaság nagy része leállt, a kibocsátás csak 6 százalékkal csökkent.
Lehangoló
Az elmúlt évtizedekben a tudósok általában egyenes vonalat tudtak húzni a CO2-értékek és Kína gazdasága között, amely körülbelül 15 éve a világ legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója. 2022-ben azonban Kína CO2-kibocsátása az év során közel 1 százalékkal fog csökkenni, ami szinte biztosan a pekingi szigorú, nulla CO2 politikához kapcsolódó gazdasági lassulást tükrözi.
Annak ellenére, hogy az Európai Uniónak alternatív energiaforrásokért kell küzdenie, beleértve a jó minőségű szenet is, a kibocsátása majdnem ugyanennyivel, 0,8 százalékkal fog csökkenni. Az Egyesült Államok kibocsátása valószínűleg 1,5 százalékkal, Indiáé pedig 6 százalékkal fog emelkedni.
Az éves frissítésből pedig az is kiderült, hogy az óceánok, az erdők és a talaj képessége, hogy szén-dioxidot nyeljen el, lelassult.
[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2022/11/11/kozzetettek-az-unio-gazdasagi-kilatasait-az-eu-ban-es-itthon-is-cudar-vilag-jon/” ][/hm_embed]
