Az új indonéz törvénykönyv börtönnel bünteti a házasságon kívüli szexet

Az évtizedek óta készülő új büntető törvénykönyvet várhatóan december 15-én fogadják el – mondta Edward Omar Sharif Hiariej indonéz igazságügyi miniszterhelyettes.

„Büszkék vagyunk arra, hogy van egy büntető törvénykönyvünk, amely összhangban van az indonéz értékekkel” – mondta a Reutersnek adott interjújában.

A kódex elfogadása esetén az új szabályozás az indonéz állampolgárokra és a külföldiekre egyaránt vonatkozna, emiatt az üzleti csoportok aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a szabályok milyen károkat okozhatnak Indonézia turizmusának és befektetési piacának.

Az új törvénykezést több iszlám csoport is támogatja egy olyan országban, ahol erősödik a konzervativizmus, az ellenzők viszont azzal érvelnek, hogy megfordítja a liberális reformokat, amelyeket Suharto tekintélyelvű vezető 1998-as bukása után vezettek be.

Mint arra a CNN emlékeztetett, egy korábbi változatot már 2019-ben benyújtottak, de az abban foglaltak országos tiltakozásokat váltottak ki.

Emberek tízezrei tüntettek egy sor törvény ellen, különösen azok ellen, amelyek az erkölcsöt és a szólásszabadságot szabályozzák, amelyek szerintük csorbítanák a polgári szabadságjogokat.

A kritikusok szerint azóta csupán minimális változtatásokat hajtottak végre a törvénykönyvön, bár a kormány az elmúlt hónapokban nyilvános konzultációkat tartott országszerte, hogy tájékoztatást adjon a változásokról.

Ezek között szerepel például egy olyan rendelkezés, amely lehetővé tenné a halálbüntetés életfogytiglani börtönbüntetésre való átváltását 10 év jó magaviselet után.

Megmarad továbbá az abortusz kriminalizálása – a nemi erőszak áldozatainak kivételével – és a „fekete mágia” miatti börtönbüntetés.

A házasságon kívüli szex, amely miatt csak korlátozott felek, például közeli hozzátartozók tehetnek feljelentést, legfeljebb egy év börtönbüntetést von maga után.

Az elnök megsértése miatt pedig, amit egyébként csak maga az elnök által jelenthet be, maximum három évre zárhatják be a „bűnözőt”.

Indonézia, a világ legnépesebb muszlim többségű országa több száz helyi szintű szabályozást alkalmaz, amelyek diszkriminálják a nőket, a vallási kisebbségeket és az LMBTQ-személyeket.

Néhány héttel azután, hogy Indonézia egy sikeres G20-találkozón elnökölt, amely a globális színtéren is megerősítette pozícióját, az üzleti szektor képviselői szerint a tervezett szigorú szabályrendszer rossz üzenetet közvetít Délkelet-Ázsia legnagyobb gazdaságával kapcsolatban.

„Az üzleti szektor számára ezeknek a szokásjognak törvénybe iktatása jogbizonytalanságot teremt, és arra készteti a befektetőket, hogy újragondolják az Indonéziában való jelenlétüket” – mondta Shinta Widjaja Sukamdani, az Indonéz Munkaadók Szövetségének (APINDO) alelnöke.

Az erkölcsi záradékok – tette hozzá – „többet ártanak, mint használnak”, különösen az idegenforgalmi és vendéglátóipari vállalkozások számára.

A módosítások „hatalmas visszalépést jelentenének az indonéz demokráciában” – mondta Andreas Harsono, a Human Rights Watch munkatársa.

Az igazságügy-miniszter-helyettes visszautasította a kritikákat, mondván, a tervezet végleges változata biztosítja, hogy a regionális törvények megfeleljenek a nemzeti jogszabályoknak, és az új kódex nem veszélyezteti a demokratikus szabadságjogokat.

A büntető törvénykönyv átdolgozott változatát azóta tárgyalják, hogy Indonézia 1945-ben kikiáltotta függetlenségét Hollandiától.

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2022/11/29/kivandorlas-iden-33-ezer-milliomost-veszitett-oroszorszag-kina-es-india-de-hova-tartanak/” ][/hm_embed]