Egy HIV-vakcina-jelölt a klinikai teszteken az alanyok 97 százalékánál váltott ki immunválaszt, tette közzé a ScienceAlert.
A korai, 1. fázisú kísérletben egy olyan oltást vizsgáltak, amely a HIV- víruson található fehérje mesterséges változatából készült. Ezt a részecskét úgy tervezték, hogy felkészítse a szervezetet semlegesítő antitestek előállítására, amelyekről úgy gondolják, hogy kulcsfontosságúak a HIV elleni immunitás megteremtésében.
Ezek az antitestek nagyszámú HIV-altípust ismernének fel, ami szükséges az immunitás biztosításához, mivel a HIV-vírus gyakran mutálódik.
Negyvennyolc résztvevő a kísérlet során vagy a vakcinajelöltet, vagy placebót kapott – az oltottak közül 36 emberből 35-nél mutatták ki a semlegesítő antitestek – prekurzor B-sejtek – aktiválódását.
William Schief, a tanulmány egyik szerzője szerint ennek a technikának a lényege az, hogy megtanítsa az immunrendszert, hogy felismerje a természetesen előforduló HIV-altípusok széles skáláját. Schief a Scripps Research immunológiai és mikrobiológiai tanszékének professzora.
“Csak néhány folt található a HIV-csúcs felszínén, amelyek ugyanazok vagy viszonylag azonosak maradnak a különböző izolátumokban. Mi pedig nagyon specifikus antitestválaszt próbálunk kiváltani, amelyek nagyon specifikus tulajdonságokkal rendelkeznek, és lehetővé teszik számukra, hogy pontosan ezekhez a foltokhoz kötődjenek” – mondta Schief.
Az 1. fázisú vizsgálatban senki nem számolt be súlyos mellékhatásokról. Néhányan fájdalomra panaszkodtak injekció beadásának helyén vagy enyhe/közepes fejfájásuk volt, ami egy-két napon belül megszűnt.
Ezeket az eredményeket, amelyeket a Science tudományos folyóiratban 2022. december 1-jén, az AIDS világnapján tettek közzé, 2021 -ben jelentették be először a Nemzetközi AIDS Társaság HIV-kutatás a megelőzésért virtuális konferenciáján. A kísérletet az International AIDS Vaccine Initiative és a Scripps Research közösen bonyolította le.
A HIV ellen köztudottan nehéz oltást készíteni. Ennek részben az az oka, hogy a HIV rendkívül hajlamos a mutációra. Gyors fejlődésével és változásával elkerülheti az immunrendszer válaszát azáltal, hogy a szervezet nem ismeri fel a kórokozót.
Ezenkívül néhány nagy horderejű esettől eltekintve gyakorlatilag senki sem gyógyult ki HIV-fertőzésből. Ez azt jelenti, hogy nem tudjuk, hogy milyen típusú immunsejtek képesek megvédeni a szervezetet a fertőzéstől.
Elméletileg ez a vakcina lesz az első abban a többszörös oltássorozatban, amelyek mindegyike más HIV-részecskét használ az immunrendszer képzésére. A terápia előrehaladtával a molekulák egyre közelebb kerülnek a tényleges HIV-vírus molekuláihoz, amíg a termelődő antitestek sokféle HIV-hez nem tudnak kötődni.
“Ez egy teljesen újfajta gondolkodásmód arról, hogy hogyan kell vakcinát készíteni” – mondta Schief.
A kutató elmondása szerint csapata jelenleg a Moderna biotechnológiai óriással dolgozik egy olyan vakcina kifejlesztésén és tesztelésén, amely mRNS-technológiát használ, a legutóbbi tanulmányban alkalmazott fehérje-alapú modell helyett.
Schief szerint időbe telhet, amíg a 2. fázisú kísérletek megkezdődhetnek, és nincs garancia arra, hogy az oltás végül beválik.
De ha ez megtörténik, ezt a technikát más oltóanyagok előállítására is fel lehetne használni, mint egy univerzális koronavírus- vagy influenzaoltást.
“Optimisták vagyunk, van némi esély arra, hogy ez a megközelítés nem csak a HIV-fertőzés esetén lehet hasznos” – mondta Schief . “Bár ha csak a HIV-betegeken segít, az is óriási lenne.”
[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2022/11/12/ez-a-rakkezeles-jobban-mukodik-a-covid-oltas-utan/” ][/hm_embed]
Forrás: