Újra felbukkanhat a világ egyik legfertőzőbb járványa, az egykor milliók halálát okozó kanyaró. Bár van ellene védelem, a koronavírus-világjárvány miatt, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentése szerint csak 2021-ben közel 40 millió gyermek hagyott ki legalább egy kanyaróoltást. Az oltakozás ilyen fokú csökkenése általában is aggasztja a járványügyi szakembereket, de vannak okok, amelyek miatt a kanyaró jelenti számukra a legnagyobb gondot.
Halálos járvány térhet vissza
A gyermekek beoltása logisztikai problémát jelentett a részleges vagy teljes lezárás alatt. Még azután is, hogy az emberek visszatértek a megszokott mindennapokhoz, ugyanis a túlterhelt egészségügyi rendszer kevésbé volt képes követni a szülőket, és gondoskodni arról, hogy gyermekeiket beoltassák. Ráadásul maga a védőoltás is a kultúrharc részévé vált elsősorban a nyugati féltekén, különösen az Egyesült Államokban. Az oltásellenesek szélsőségesből a politikai fősodor részévé váltak és rengeteg embert beszéltek le gyermekeik védelméről, írja az iflscience.com.
A következmények valószínűleg a kapcsolódó halálesetek és mozgásszervi prolémák számának erőteljes növekedésében jelentkeznek majd olyan betegségek esetében, amelyek ellen a gyerekeket rutinszerűen beoltják. Ezek közül az egyik a kanyaró, ám ez aggasztja a tudósokat a leginkább.
„A kanyaró az egyik legfertőzőbb emberi vírus, és meglehetősen súlyos lehet, ha nincs elegendő erőforrás a tünetek kezelésére” – mondta Matthew Ferrari, a Penn State University kutatója, egyben a WHO-jelentés egyik szerzője. „A forráshiányos körülmények között a kanyaróval fertőzött gyermekek 5 százaléka halhat meg. És a súlyos következmények valószínűsége nagyobb a fiatalabb gyerekeknél”, tette hozzá a kutató.
- Ez is érdekelhet: A dohányosok 56 különböző betegségre hajlamosabbak, mint a nem dohányzók
Iszonyatosan magas reprodukciós arány
A kevésbé fertőző betegségek esetében az úgynevezett nyájimmunitás megakadályozza a terjedést még akkor is, ha csökken a beoltottsági arány. Mint ahogyan azt a koronavírus-járvány alatt mindannyian megtanultuk, egy betegség fertőzőképességét az úgynevezett reprodukciós arány, az R-szám jelzi. Ez egészen pontosan azt méri, hogy egy fertőző egyén hány embert fertőzhet meg egy olyan közösségben, ahol mindenki fogékony az adott betegségre, mert sem beoltva, sem korábban megfertőzve nem volt.
A diftéria esetében ez a szám 2,6 és a terjedését 100% alatti átoltottsági arány alatt is jól lehet kontrollálni. A kanyaró esetében azonban ez a reprodukciós arány eléri a 15-öt, csakúgy, mint az omikron legfertőzőbb variánsainál. Csakhogy utóbbi esetében az emberek többsége be van oltva, találkozott a vírussal, vagy mindkettő. Ha a kanyaró szabadul el, akkor azok között, akik nem estek át a betegségen és nincs védőoltásuk nagyon gyorsan be fog robbanni.
Nem tudjuk hány gyermek hal meg kanyaróban, mert a beszámolók hiányosak. Ugyanakkor Ferrarri már végzett számításokat a rendelkezésre álló információk alapján és modellje szerint 2021-ben 9 millió ember kapta el a vírust, közülük 128 ezren haltak meg világszerte. Szerinte egészen addig fog ez a szám emelkedni, ameddig be nem zárul a COVID miatti generációs oltáskülönbözet (azazhogy egyes generációk teljesen, mások szinte egyáltalán nincsenek beoltva).
Gyermekek veszélyben
“A legtöbb gyereket, több mint 80 százalékukat megvédi a védőoltás első dózisa. Azoknak viszont nagyon kevés védelmük lesz, akik egyáltalán nincsenek beoltva”, tette hozzá. A második oltás azoknak a gyerekeknek fontos, akiket nem védett valamiért az első adag.
A kutatók csak 2019-ben jöttek rá arra, hogy a kanyaró az immunrendszert is leépíti, így a szervezet nem tud ellenállni korábban megszokott, enyhébb lefolyású betegségeknek sem. Ezt a folyamatot még nem tanulmányozták alaposan, de Ferrarri feltételezi, hogy emiatt sokkal többen hallhattak meg közvetett módon kanyaró miatt.
[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2022/12/04/vadonatuj-igen-igeretes-hiv-vakcina-a-lathataron/” ][/hm_embed]
Source: iflscience.com
