Meglepő dolgokat találtak a Notre-Dame-ban a 2019-es tűzvész után
Két gazdag férfi, egy pap, a másik pedig egy fiatal nemes maradványait fedezték fel a Notre-Dame-ban eltemetett ólomszarkofágokban.
Egy nappal azután, hogy a világ három évvel ezelőtt végignézte a Notre-Dame-székesegyház leégését, régészeket hívtak, hogy felmérjék a károkat és segítsenek a helyreállítás hosszú és fáradságos folyamatában. A katedrálisban 2022 elején végzett ásatások során a kutatók két szokatlan, évszázadokkal ezelőtti ólomszarkofágra bukkantak, de csak találgatni lehetett, hogy kiket temettek el bennük, írja a Science Alert.
Most a kutatók bejelentették felfedezésüket: a szarkofágokban két gazdag férfi maradványait találták meg, az egyik egyházi személy, aki a “királyok betegségében” szenvedhetett, a másik pedig egy fiatal nemes, de maradványai kemény életre utaltak.
Eric Crubézy, a Toulouse III Egyetem antropológia professzora felügyelte a koporsók múlt havi felnyitását, és tanulmányozta a csontokat, hogy többet tudjon meg a férfiak életkoráról és életmódjáról. “Az első alany azonosítása a koporsóján lévő azonosító táblán keresztül történt”, mondta a Live Science-nek küldött e-mailben. A rézlemez Antoine de la Porte néven adja meg a nevét, aki 83 évesen halt meg 1710. december 24-én.
Crubézy szerint De la Porte kanonok volt, vagyis a katedrálisért felelős papság tagja. Vagyonát a Notre Dame kórusának támogatására használta fel, ami magyarázatot adhat arra, hogy a kereszthajó középső része alatt temették el, amely terület az elit végső nyughelyének van fenntartva.
Pontos elemzések
A Toulouse-i Egyetem lefordított közleménye szerint de la Porte maradványai meglehetősen jól megőrződtek – beleértve a csontjait, a fej- és szakállszőrzetét, valamint néhány textíliát -, és a szarkofág tetején három érmet helyeztek el. Crubézy elmondta, hogy a kanonok fogai remek állapotban voltak, de a testén alig volt nyoma fizikai aktivitásnak, ami azt jelenti, hogy ez az egyén valószínűleg ülőmunkát végzett élete során. A férfi nagylábujjcsontján azonban a köszvény, egyfajta ízületi gyulladás jelei mutatkoztak. Mivel a köszvényt a mértéktelen ivás és evés is kiválthatja, gyakran nevezik a “királyok betegségének”.
A második ólomszarkofágon nem volt névtábla, így lakója egyelőre névtelen marad. Ez a férfi 25 és 40 év közötti lehetett halálakor, de teste nehéz életről árulkodik. “Olyan emberre utaló jeleket mutat, aki fiatal kora óta lovagolt” – mondta Crubézy – “és a halála előtti időszakban elvesztette fogai nagy részét”.
Crubézy a férfi koponyáján és gerincén reaktív csontelváltozásokat is talált, ami arra engedte következtetni, hogy a férfi halálának oka tuberkulózis okozta krónikus agyhártyagyulladás lehetett.
Ennél is érdekesebb volt az ismeretlen férfi, becenevén “Le Cavalier” halála utáni temetési gyakorlat. Bár ennek a férfinak a haját nem őrizték meg, a kutatók leveleket és virágokat fedeztek fel a koponyája körül és a hasán. “A lovas koponyáját lefűrészelték, a mellkasát pedig felnyitották, hogy bebalzsamozzák” – mondta Crubézy. “Ez a 16. század közepe után általános gyakorlat volt a nemesség körében”.
Az elkövetkező hónapok további kutatásai arra fognak összpontosítani, hogy többet tudjanak meg a férfiak földrajzi eredetéről és étrendjéről, és további nyomokat szolgáltathatnak életmódjukról és halálukról.
