Háború lesz egy másik szomszédos országban is? Szerbia a legmagasabb szintű harckészültségbe helyezte hadseregét

Úgy tűnik, hogy a koszovói-szerb vitában az érintett felek egyre élesebb hangnemet használnak. Belgrád megerősítette a hírt, a szerb hadsereg a legmagasabb szintű harckészültségben van. 

Előzmények

Koszovó, amelynek túlnyomó többségében albánok lakják, hivatalosan 2008-ban szakadt el Szerbiától. Szerbia azóta sem ismeri el Koszovót független államként, ahogy az ott élő szerb etnikumúak sem, ami a lakosság mindössze 5-6%-át teszi ki. Magyarország kormánya formálisan 2008. március 19. napján ismerte el önálló államként a Koszovói Köztársaságot, illetve összesen 93 ország szintén így nyilatkozott.

A Nyugattal ellentétben Oroszország Szerbia mellett állt ki, és azóta sem ismerte el Koszovót, és a Moszkva-barát országok szintén elutasítják a kis balkáni ország függetlenedését.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Biztonsági Tanácsa határozatot fogadott el 1999-ben, amely Koszovót átmeneti ENSZ igazgatás alá helyezte, és megbízta a NATO vezetésű békefenntartó erőket (KFOR). A KFOR csapatok munkájában tevékenyen részt vesz a magyar honvédség is, jelenleg az Egyesült Államok és Olaszország után a harmadik legnagyobb létszámmal rendelkezik a magyar kontingens.

A koszovói szerbek védelméért támadna Szerbia

A Balkánon egyébként is mindig van egy-két parázs vita, amiben Szerbia mindig benne van, de most úgy tűnik, hogy ez a vita fegyveres konfliktussá válhat. Belgrád azzal vádolja Koszovót, hogy „szerbek elleni terrorizmust” tervez azokon a területeken, ahol mintegy 50 000 szerb nemzetiségű lakos él.

A szerb hadsereg azt állítja, hogy a Szerbia és Koszovó közötti feszültségek hetek óta tartó eszkalálódása miatt „a legmagasabb szintű harckészültségben” van. Aleksandar Vučić elnök sem riad meg a harcias hangvételtől, és azt „minden intézkedést megtesznek népük védelmében és Szerbia megőrzése érdekében”, írja a BBC.

A belgrádi kommunikációt jól megkomponálták, hiszen egyes szerbiai médiumok azt állítják, hogy Pristina „támadásra” készül az észak-koszovói szerb területek ellen. Erre bizonyítékuk nincsen, és a pristinai kormány sem kommentálta a földtől elrugaszkodott állításokat.

Belgrád az elmúlt napokban fokozta fegyveres jelenlétét a határon, miután ellentmondásos jelentések érkeztek egy lövöldözésről, amelyben senki sem sérült meg. A belgrádi jelentések szerint szerb nemzetiségűeket ért támadás, de a koszovói hatóságok Pristinában visszautasították ezt az állítást.

Ugyanakkor Szerbia a jelentéseket arra használta fel, hogy igazolja katonai jelenlétének fokozását a határon.

 

Koszovó: Szerbia gerjeszti a feszültséget

A koszovói kormány azzal vádolja Vučić elnököt, hogy „játszmákat” játszik a hatalma megerősítése érdekében.

Az elmúlt hónapokban azonban különösen nagy volt a feszültség, mivel a szerb etnikumúak minden együttműködést visszavontak a koszovói hatóságokkal. A rendszámtábla vitát sem sikerült teljes mértékben feloldani. Az EU közvetítésével létrejött kompromisszumos megállapodás a rendszámtáblákról nem győzte meg Szerbiát. Ehelyett Belgrád ragaszkodik ahhoz, hogy Koszovó tartsa tiszteletben egy 2013-as brüsszeli megállapodásban tett ígéretét, miszerint a szerbeknek korlátozott autonómiát biztosít a többségi szerb önkormányzatok társulásán keresztül. Az Európai Unió sürgette Pristinát, hogy hozza létre a társulást. Albin Kurti koszovói miniszterelnök azonban határozottan ellenzi az ötletet. Szerinte ez egy Szerbia által ellenőrzött mini-államot eredményezne Koszovón belül.

Pristina azt is állítja, hogy Belgrád áll „félkatonai alakulat” mögött, amely december 10-én útakadályokat állított fel Észak-Koszovó szerb többségű területein.

Eddig az ellenségeskedés csak durva szavakra korlátozódott, azonban hétfőn Szerbia harckészültségbe helyezte hadseregét. Koszovó arra figyelmeztetett, hogy ha a NATO KFOR békefenntartó erői nem távolítják el az útakadályokat, akkor saját kezébe veszi az ügyeket.

A NATO, amelynek mintegy 3700 békefenntartó katonája van Koszovóban, felszólította a feleket, hogy kerüljék a provokációkat. A KFOR-csapatok évek óta döntő szerepet játszanak a béke garantálásában, és a magyar honvédség adta a csapatok vezetőjét egy évig, októberben adta át a vezetést Kajári Ferenc vezérőrnagy. Az EU, amelynek jogállamisági missziója van Koszovóban, figyelmeztetett, hogy nem tűri az uniós rendőrök elleni támadásokat vagy bűncselekményeket.

Az Észak-Koszovó és Szerbia közötti átkelőhelyeket lezárták. Kedd reggel pedig újabb útakadályokat állítottak fel Észak-Mitrovicában, Koszovó legnagyobb szerb többségű városában.

Szerbia erős szövetségese Oroszországnak

Az sem segíti a béke megtartását, hogy Szerbia egy igen erős és agresszív szövetségest, Oroszországot tudhat a háta mögött. Ráadásul Moszkva állítása szerint Ukrajnát azért támadta meg februárban, mert az ott élő orosz nemzetiség veszélyben volt. Ez azóta kiderült, hogy nem igaz, hiszen az orosz hadsereg pont azt az országrészt tette a földdel egyenlővé, ahol a legtöbb „védelmezett” orosz élt. Ettől függetlenül a párhuzamos forgatókönyvek megvannak, és bár Szerbia állítólag be szeretne lépni az EU-ba, ez azonban csak egyfajta diplomáciai fogás lehet, hiszen Belgrád saját magáról azt állítja, hogy orosz szövetséges.

A jelen helyzetben Koszovó nem meglepő módon azzal vádolja Szerbiát, hogy Oroszország akaratát követi azzal, hogy a nyugat-balkáni zavargásokat szítja, hogy elterelje a figyelmet az ukrajnai háborúról.

Az Egyesült Államok és az EU különmegbízottjai hetek óta folytatnak diplomáciai ingázást. Eddig azonban nem sikerült Koszovót és Szerbiát tárgyalóasztalhoz ültetni.

Érdemes elolvasniAz USA szerint fegyverrel nem lehet megoldani a szerbiai konfliktust