Oroszország napi 160 millió eurót veszít a nyugati olajszankciók miatt

Oroszország, a világ legnagyobb olajexportőre egy új jelentés szerint napi 160 millió eurót veszít az Európai Unió messzemenő olajembargójának és a G7-ek árkorlátozásának együttes hatása miatt.

A gazdasági veszteségek akár napi 280 millió euróra is nőhetnek február 5. után, amikor is az EU a 27 tagállamának megszabta a finomított kőolajtermékek, például a nafta és a gázolaj tengeri behozatalának fokozatos beszüntetésére vonatkozó határidőt – írja az Euronews.

Oroszország jelenleg napi 640 millió eurót keres – a márciusi napi 1.000 millió euróról – a fosszilis tüzelőanyagok értékesítéséből. Ezek a tüzelőanyagok a szövetségi költségvetés mintegy 40%-át teszik ki, és pénzügyi mentőövként szolgálnak az egyre költségesebbé váló ukrajnai háború finanszírozásához.

Az eredményeket szerdán tette közzé a helsinki székhelyű, független kutatószervezet, a Centre for Research on Energy and Clean (CREA). Ezen információk várhatóan segítenek elfojtani azokat az ellenvéleményeket, amelyek a nyugati szankciókat hatástalannak és kontraproduktívnak minősítették.

“Az uniós olajtilalom és az olajárplafon végre életbe lépett, és a hatás a vártnál jelentősebb” – mondta Lauri Myllyvirta, a CREA vezető elemzője sajtóközleményében.

Az Európai Bizottság szóvivője nem kívánta kommentálni a jelentést, csupán annyit mondott, hogy “hagyjuk, hogy a jelentés önmagáért beszéljen”. A Kreml azonban szkepticizmusának adott hangot, és azt mondta, hogy túl korai lenne következtetéseket levonni a gazdasági veszteségekről. “Ami a veszteségeket illeti, még senki sem látta különösebben az ársapkákat” – mondta újságíróknak Dmitrij Peszkov szóvivő, akit a Reuters idézett.

A CREA számításai figyelembe veszik az EU embargója – amely a hazai piacot érinti – és a G7-ek árplafonja által okozott kettős csapást, amelynek világméretű hatásai vannak. A G7 csoportot Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok alkotja.

Az embargó részeként, amelyet a blokk eddigi legradikálisabb szankciójának tartanak, az uniós országok beleegyeztek, hogy fokozatosan megszabadulnak az orosz olaj és finomított termékek tengeri importjától. A csővezetékeken keresztül történő kőolajimportot vitatott módon a közép-európai országok kérésére mentesítették, bár Németország és Lengyelország beleegyezett, hogy saját akaratukból kizárják.

Az EU orosz olajvásárlásainak túlnyomó többsége mégis a tengeren keresztül bonyolódott, így az embargó átfogó következményekkel járó gazdasági döntéssé vált.

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2023/01/11/maga-a-pokol-ami-jelenleg-bahmutban-tortenik/” ][/hm_embed]

Source: Euronews, Reuters