Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő években megpróbálhatja próbára tenni a NATO egységét és a szervezet kollektív védelmi rendszerét – állítja egy friss amerikai hírszerzési értékelés. A CNN-nek nyilatkozó, a jelentést ismerő források szerint Moszkva egy korlátozott támadással tesztelhetné, hogy a NATO valóban egységesen lép-e fel egy tagállam elleni agresszió esetén.

A lehetséges forgatókönyvek a kibertámadástól egészen egy kisebb léptékű szárazföldi behatolásig terjednek. A források szerint a Baltikum vagy Lengyelország lehet a legvalószínűbb célpont. A friss amerikai hírszerzési értékelésekről elsőként a The Wall Street Journal számolt be.

Nem feltétlenül egy teljes körű háború lenne a cél

A CNN által idézett három forrás szerint az amerikai hírszerzés több lehetséges forgatókönyvet is vizsgált. Ezek közös eleme, hogy Oroszország egy olyan akcióval próbálhatná meg felmérni a NATO elszántságát, amely még nem feltétlenül vezetne automatikusan egy széles körű katonai konfliktushoz.

A lehetőségek között egy kibertámadás és egy kisebb szárazföldi behatolás is szerepel. A cél az lehetne, hogy Moszkva próbára tegye a NATO tagállamai közötti politikai és katonai egységet, illetve azt, hogy a szövetség hogyan alkalmazná a kollektív védelemre vonatkozó 5. cikkelyt.

Mit jelentene a NATO 5. cikkelyének aktiválása?

A NATO egyik legfontosabb alapelve az Észak-atlanti Szerződés 5. cikkelye, amely szerint egy tagállam ellen intézett fegyveres támadást a szövetség valamennyi tagja elleni támadásnak kell tekinteni.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden esetben automatikusan ugyanazt a katonai választ kell adni. A tagállamoknak segítséget kell nyújtaniuk a megtámadott országnak, de minden ország maga határozza meg, milyen intézkedéseket tart szükségesnek.

Éppen ezért egy korlátozott orosz támadás komoly politikai és katonai próbatételt jelenthetne a szövetség számára: Moszkva azt tesztelhetné, hogy a NATO országai mennyire gyorsan és egységesen reagálnának.

A Baltikum és Lengyelország lehet a célkeresztben

A CNN forrásai szerint nem lehet tudni, hogy Putyin mikor és pontosan milyen módon döntene egy esetleges NATO elleni eszkaláció mellett. Az egyik forrás ugyanakkor úgy vélte, hogy amennyiben Oroszország egy NATO-tagállam ellen lépne fel, a legvalószínűbb célpontok között a balti országok vagy Lengyelország szerepelhetnek.

Az értékelések szerint az orosz elnök döntését az ukrajnai háború alakulása is befolyásolhatja. Amerikai és NATO-szövetséges tisztviselők úgy vélik, hogy Moszkva különösen akkor próbálhatna meg eszkalálni a NATO-val szemben, ha Putyin nem tudna számára elfogadható kiutat találni az ukrajnai háborúból.

A CNN szerint a hírszerzési értékelések időablaka a jelentől a következő néhány évig terjed, vagyis nem egy konkrét, előre jelzett támadási időpontról van szó.

A NATO szerint minden forgatókönyvre készülnek

Martin O’Donnell, a NATO vezető katonai szóvivője nem kommentálta a titkos amerikai hírszerzési értékeléseket. Azt ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a katonai szövetség folyamatosan különböző forgatókönyveket vizsgál, és felkészül arra, hogy szükség esetén megvédje tagállamait.

A NATO az elmúlt években már többször szembesült azzal, hogy az orosz–ukrán háború következményei átterjedhetnek a szövetség területére is.

Orosz drónok miatt is nőtt a feszültség

A CNN felidézte, hogy májusban egy robbanóanyagot szállító drón csapódott egy romániai lakóépületbe, miközben az orosz erők egy közeli ukrán kikötőt támadtak. A támadásban két ember megsérült. Tavaly szeptemberben pedig NATO-vadászgépek több orosz drónt is lelőttek, miután azok egy Ukrajna elleni orosz támadás során megsértették Lengyelország légterét.

A héten Németországban is újabb aggodalomra okot adó incidens történt. Egy repülőtéren egy robbanóanyaggal felszerelt drónt találtak egy biztonsági területen, a légiforgalmi rakománykezelés közelében. Egy amerikai védelmi tisztviselő szerint a drón egy orosz hírszerző szolgálathoz köthető.

Alexander Dobrindt német belügyminiszter szerint a drónok jelentette fenyegetés már korábban is ismert volt, egy robbanóanyaggal felszerelt drón megjelenése azonban új típusú fenyegetést jelent. A német Nemzetbiztonsági Tanács pénteken külön is foglalkozott a repülőtéri incidenssel.

Ezt olvastad már? Megint üzentek Putyinék Magyar Péternek, most az energiakrízisen és Pakson gúnyolódnak

Az amerikai fegyverkészletek miatt is aggódnak

A hírszerzési értékelések olyan időszakban készültek, amikor az Egyesült Államok katonai készleteinek állapota is egyre nagyobb figyelmet kap.

A CNN korábbi információi szerint az amerikai THAAD rakétavédelmi rendszer elfogórakétáinak készlete a háború előtti szinthez képest közel 80 százalékkal csökkent, míg a Patriot rendszer elfogórakétáinak állománya körülbelül a felével esett vissza.

A készletek alakulását az ukrajnai háború mellett az Iránnal vívott háború is befolyásolta. A hiány miatt az amerikai katonai vezetőknek már a jövőbeni konfliktusokra – köztük egy esetleges NATO-val szembeni orosz eszkalációra vagy egy Kínával kialakuló csendes-óceáni konfliktusra – vonatkozó haditerveknél is figyelembe kell venniük a rendelkezésre álló fegyverrendszerek mennyiségét.

Donald Trump amerikai elnök ugyanakkor a közelmúltban azt állította, hogy az Egyesült Államok jelentős mennyiségű lőszerrel rendelkezik, és az ország védelmi ipara nagy ütemben növeli a gyártási kapacitásokat.

Az ukrajnai háború lezárására tett erőfeszítések is elakadtak

A CNN szerint a friss hírszerzési értékelések közben az Oroszország és Ukrajna közötti háború lezárását célzó amerikai és európai diplomáciai erőfeszítések is megtorpantak.

A Moszkvával szemben bevezetett amerikai és európai szankciók hatással vannak az orosz gazdaságra, azonban eddig nem tudták megállítani az orosz hadműveleteket Ukrajnában.

Az amerikai hírszerzés értékelése így nem egy konkrét NATO elleni támadás előrejelzését jelenti, hanem egy lehetséges jövőbeli forgatókönyvre hívja fel a figyelmet. Az azonban jól mutatja a helyzet súlyosságát, hogy Washington szerint a következő években továbbra sem zárható ki az Oroszország és a NATO közötti közvetlen konfrontáció veszélye.

Ha lemaradtál volna: Putyin továbbra is retteg: napok óta el sem hagyta a Kremlt?