16. századi királynő titkosított leveleit fejtették meg

Szakértők szerint a kódfejtők felfedezése száz éve a legjelentősebb a királyiakról és a királynőről.

Kódfejtők egy csoportja megfejtette a Mária skót királynő által írt levelek titkos, kódolt üzeneteit, amelyeket unokatestvére, I. Erzsébet királynő fogságában írt. A szakértők szerint több mint egy évszázada ez a legjelentősebb felfedezés Máriával kapcsolatban – számol be a Guardian.

Ötvenhét levelet fejtettek meg, amelyek 1578 és 1584 között, néhány évvel azelőtt keletkeztek, hogy Stuart Máriát 1587. február 8-án lefejezték. A levelek közül ötven olyan szövegeket tartalmazott, amelyeket a történészek korábban nem ismertek.

George Lasry informatikus és kriptográfus, Norbert Biermann zongoraművész és zeneprofesszor, valamint Tomokijo Szatosi fizikus és szabadalmi szakértő felfedezte, hogy Mária, a skótok királynője írta a leveleket, miután számítógépes és kézi technikák segítségével megfejtették a rejtjelrendszert.

A Francia Nemzeti Könyvtárban találták meg a leveleket. A könyvtár katalógusa a 16. század első feléből származó olasz szövegként tüntette fel őket, a szakértők szerint valószínűleg ezért nem bukkantak rájuk ilyen hosszú ideig. Lasry, a tanulmány vezető szerzője és a történelmi kódok megfejtését és átírását célzó Decrypt Project tagja “igazán izgalmasnak” nevezte a felfedezést.

50, korábban ismeretlen levél

“A betűk megfejtésekor nagyon-nagyon zavarba jöttem, és valahogy szürreális érzés volt. Korábban már feltörtük királyok és királynők titkos kódjait, és ezek nagyon érdekesek voltak. Viszont Mária, a skót királynő esetében ez azért volt figyelemre méltó, mert annyi kiadatlan levelet sikerült megfejtenünk, és mert ő annyira híres” – mondta.

Máriát 19 évig tartották fogságban halála előtt. A csapat számos említést talált a fogságról vagy a “ma liberte” – a szabadságomról, valamint a “Walsingham” névről, amely feltehetően Sir Francis Walsinghamre, I. Erzsébet királynő kémfelügyelőjére utal. A levelekből kiderül, hogy Mária bizalmatlan volt Walsingham és Sir Robert Dudley, Leicester grófja iránt, aki Erzsébet egyik kedvence volt.

A levelekben, amelyek közül sokat az angliai francia nagykövetnek, Michel de Castelnau de Mauvissiere-nek küldtek, Mária panaszkodott rossz egészségi állapotára, fogságának körülményeire, és beszámolt arról, hogy milyen erőfeszítéseket tett, hogy tárgyalásokat folytasson Erzsébettel a szabadon bocsátásáról. A levelek dokumentálják, hogy megpróbálta ajándékokkal megnyerni Erzsébet néhány hivatalnokát.

Mária a “mon fils”, azaz a fiam néven emlegetett fia, a későbbi VI. Jakab skót és I. Jakab angol király miatt is kifejezi aggodalmát, akit egyéves korában elvettek tőle.

Dr. John Guy, a Cambridge-i Egyetem történelemtudományi munkatársa, aki 2004-ben életrajzot írt Máriáról, azt mondta, hogy a leletek “irodalmi és történelmi szenzációt” jelentenek, és több mint 100 éve ezek a legfontosabb leletek Stuart Máriáról.

“Ezek az új dokumentumok, amelyek mintegy 50 000 szót tesznek ki, azt mutatják, hogy Mária a nemzetközi ügyek éles eszű és figyelmes elemzője volt. A levelek még sokáig foglalkoztatni fogják Nagy-Britannia és Európa történészeit, valamint a francia nyelv és a kora újkori rejtjelezési technikák tanulmányozóit.”

A szerzők szerint Stuart Mária által írt más kódolt levelek is hiányozhatnak még.

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2023/02/07/ki-is-volt-a-nacik-elso-aldozata/” ][/hm_embed]

Source: TheGuardian