Adóssághegyek: a háború 25 évvel vetette vissza Oroszország gazdaságát

Az orosz pénzügyminisztérium hétfőn közölte, hogy az ország költségvetési hiánya januárban 1,76 billió rubelre (9 billió forint) emelkedett. Ez Vlagyimir Putyin elnök ukrajnai inváziójának köszönhetően 25 évvel vetette vissza az ország gazdaságát.

A minisztérium legfrissebb adatai szerint Putyin gazdasági gondjai egyre nagyobbak Ukrajna lerohanása után közel egy évvel. A számok Oroszország legnagyobb költségvetési hiányát jelzik az év első hónapjában legalább 1998 óta – jelentette a Bloomberg.

A minisztérium szerint az olajból és gázból származó adóbevételek 2023 januárjában 46 százalékkal zuhantak az egy évvel korábbihoz képest. A szövetségi költségvetés kiadásai 59 százalékkal nőttek a folyamatban lévő háború miatt – olvasható a Newsweek cikkében.

A minisztérium szerint az energiabevételek csökkenése a csökkent gázexportnak és a Nyugat havi árbecsléseinek “csökkent reprezentativitásának” tudható be. Emiatt Oroszországnak nem maradt más választása, mint hogy alacsonyabb áron adja el kőolaját.

Oroszországot a nemzetközi közösség szankcióhullámmal sújtotta az ukrajnai invázióra válaszul. Miközben a szankciók megviselik Oroszországot, a gazdaságot részben a fő exportcikkei, a gáz és az olaj magasabb árai tartják életben.

Tavaly decemberben árkorlátot vezettek be az orosz tengeri szállítású olajra. Ezzel megakadályozták, hogy a nyugati országok 60 dollárnál többet fizessenek egy hordóért. Az árplafont a G7-országok javasolták szeptemberben, hogy kiegészítsék az Európai Unió által a tengeri úton behozott orosz nyersolajra vonatkozó meglévő tilalmat.

Janet Yellen, az Egyesült Államok pénzügyminisztere decemberben azt mondta, hogy a korlátozás visszafogja Oroszország pénzügyeit, és “korlátozza a bevételeket, amelyeket [Putyin] a brutális invázió finanszírozására használ”.

• Ez is érdekelhet: Mire készülhetnek az oroszok? Elrendelték az óvóhelyek korszerűsítését

Január 16-án Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke úgy fogalmazott, hogy a Nyugat “minden idők legerősebb szankcióit” vetette be Oroszországgal szemben, “amelyek miatt az orosz gazdaság egy évtizedes hanyatlás elé néz, és ipara nélkülöz minden modern és létfontosságú technológiát”.

“Nem maradnak büntetlenül ezek az orosz bűncselekmények” – folytatta. “És nem hagyunk fel az Ukrajnának nyújtott kitartó segítségünkkel és az újjáépítés hosszú távú erőfeszítéseire való felkészüléssel sem”. Von der Leyen azt is mondta, hogy Európa kevesebb mint egy év alatt “leküzdötte ezt a veszélyes függőséget” az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól.

Putyin utasította kormányát, hogy március 1-jéig készítsen új tervet az orosz olaj árának kiszámítására. Az orosz kormány új megközelítéseken is dolgozik “az adózási célú alternatív ármutatókra való áttérés érdekében” – közölte a pénzügyminisztérium. A minisztérium szerint ugyanis “az Urals jegyzések mint az orosz olaj exportárainak objektív ármutatója” reprezentativitása csökkent.

A minisztérium bejelentése alig néhány héttel azután történt, hogy Putyin egy gazdasági kérdésekkel foglalkozó találkozón az orosz gázprofitokkal dicsekedett. Január 17-én a Moszkva melletti Novo-Ogaryovo állami rezidencián tartott videokonferencián azt mondta, hogy a gázipari vállalatoknak sikerült “jó profitot” termelniük, mert a nyugati szankciók miatt a gáz világpiaci ára megugrott.

“A földgáztermelés 11,8 százalékkal csökkent” – mondta Putyin. “Közben meg kell jegyeznem, hogy a globális gázárak, mint tudják, a nyugati országok fellépése miatt jelentősen emelkedtek, és ennek következtében az orosz gáztermelők és -exportőrök az elmúlt két évben jó nyereséget szereztek”.

Az orosz gázipari vállalatok “jelentősen megnövelték az ország költségvetési rendszerébe történő befizetéseket” – mondta.

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2023/02/08/oroszorszag-leszereli-a-vilag-legnagyobb-tengeralattjarojat/” ][/hm_embed]

Source: Bloomberg, Newsweek