Erdogan igyekszik megelőzni a földrengés politikai következményeit

A korábbi miniszterelnököt, Bülent Ecevitet széles körben elítélték az 1999-es nagy földrengés után tanúsított határozatlansága miatt, így Erdogan a frontvonalban akarja láttatni magát.

A májusban vagy júniusban esedékes újraválasztás előtt álló Recep Tayyip Erdogan elnök nagyon is tisztában van azzal, hogy politikai sorsa attól függ, hogy gyorsan és határozottan reagál-e a hétfői földrengésre és annak utórengéseire, amelyek Törökországban és Szíriában több ezer embert öltek meg.

Törökország közelmúltbeli történelme nyilvánvaló figyelmeztető példát szolgáltat arra, hogy a határozatlanság politikailag veszélyes. Amikor 1999-ben hatalmas földrengés rázta meg az Isztambul melletti İzmit régiót, az akkori miniszterelnököt, Bülent Ecevitet – akit megbénított a katasztrófa nagysága – széles körben elítélték, amiért nem mozgósított elég gyorsan. Akkor mintegy 18 000 ember halt meg.

Úgy tűnik, Erdogan eltökélten el akarja kerülni ugyanazokat a hibákat, de ez nem jelenti azt, hogy nincsenek számára komoly potenciális buktatók. Órákkal az első rengések után igyekezett egyértelművé tenni, hogy most ő veszi át az irányítást, és láthatóan dühösnek és csalódottnak tűnt a hatóságok mentési és vészhelyzeti műveletekre irányuló korai erőfeszítései miatt.

Az ország ankarai katasztrófa-koordinációs központjában tartott, sietve összehívott sajtótájékoztatón elmondta, hogy az országot a legnagyobb természeti katasztrófa sújtotta 1939 óta, amikor egy hasonló erejű földrengés rázta meg Erzincan keleti tartományt. Akkor több mint 100 000 épület lett a földdel egyenlő vagy rongálódott meg súlyosan, és mintegy 33 000 ember vesztette életét.

Erdogan is tudja, milyen következményei lehetnek a hezitálásnak

„Mindenki szívét-lelkét beleadja az erőfeszítésekbe, bár a téli időszak, a hideg időjárás és az éjszaka bekövetkezett földrengés megnehezíti a dolgokat.” Erdogan kedden is a kamerák előtt állt, amikor három hónapos szükségállapotot hirdetett a halálos földrengés által leginkább sújtott 10 tartományra. Ismertette az eddigi mentési és humanitárius erőfeszítések részleteit, és elmondta, hogy már mintegy 54 000 sátrat és 102 000 ágyat küldtek a sújtott régiókba.

Gönül Tol, a washingtoni székhelyű Közel-Keleti Intézet Törökország-programjának igazgatója szerint azonban Erdogan inkább az 1999-es İzmit földrengésre – és nem az 1939-es rengésre – gondolhatott.

A Politicónak Hatayból, a hétfői rengések által megrázott régiók egyikéből nyilatkozva Tol elmondta, hogy a sajtó 1999-ben a kormányt ostorozta a gyenge vészhelyzeti válaszadás miatt. Kifejtette azt is, hogy bár a rengéseket ezúttal nem lehetett volna megelőzni, a szenvedést súlyosbította a közvetlenül a rengés utáni órákban történt nem megfelelő reakció.

„A tragédia még súlyosabbá vált – különösen a hozzám hasonló emberek számára, akik elvesztették szeretteiket” – mondta Tol, aki két rokonát vesztette el a rengésekben. „Ott voltam, és nem volt mentőcsapat. Az emberek maguk próbálták kiásni a romok alatt rekedt szeretteiket. Így órákon át nem találtunk senkit, aki segíthetett volna. Dermesztő hideg volt, nem volt élelem, nem volt víz, és nem láttunk senkit a kormánytól, nem láttunk senkit semmilyen állami intézményből, sem mentőalakulatot, semmit.”

Érdemes elolvasniÖt megható videó a török-szíriai földrengés helyszínéről

Forrás: Politico