Új kínai stratégia következhet Tajvannal szemben

Hszi Csin-ping nem tántorít a Tajvannal való egyesülés gondolatától. Kína érzi, hogy a békés egyesülés esélye egyre esélytelenebb, azonban direkt katonai konfliktusba még mindig nem szeretnének kerülni. A kínai elnök látszólag új stratégia után kutat, hogy Tajvan elfoglalását új és legitim alapokra helyezze, amelynek sikere továbbra is kérdéses.

2023-ban egyedül Kína már három komoly hadgyakorlatot hajtott végre, amelyekben elemzők szerint a Tajvani-szoroson való átkelést szimulálták. A The Diplomat felhívta a figyelmünket arra is, hogy ezekre a hadgyakorlatokra nem megszokott időben kerítettek sort. A hadgyakorlatok közt volt, amelyet éjszaka, illetve viharos időben hajtottak végre. Ezzel azt szeretnék jelezni a világ felé, hogy Kína bármikor és bármilyen körülmények közt készen áll a támadásra.

Hogy a fenyegetések mögött valóban áll-e egy ütőképes hadsereg azt egyelőre nehéz megmondani. Azonban egyre inkább az látszik, hogy Kína igyekszik mindent bevetni, hogy végrehajtsák a megszállást. Azonban, Kína látszólag egyre kevésbé veri nagy dobra a hadgyakorlatait, ami miatt inkább hatnak fenyegetőnek, mintsem puszta parádéknak.

Az új stratégia

Hszi Csin-ping programjában a Tajvannal való egyesülés kiemelt helyen áll továbbra is és nem valószínű, hogy valaha is elengednék az egyesülés gondolatát. Eddig Kína az úgynevezett „egy ország — két rendszer” elvet követte. Ez azt jelenti, hogy Kína egy és oszthatatlan, viszont Tajvan egy elszakadni kívánó lázadóként van beállítva. Azonban ez az elv elvesztette a hangzatosságát belföldön, Tajvan lakosai közt pedig kifejezett ellenérzést vált ki ez a gondolat. Úgyhogy Hszi is belátta, hogy új stratégiára van szükség Tajvannal szemben.

A 2022-es 20. Nemzeti Kongresszuson, a kínai elnök teljesen átszervezte a Tajvannal kapcsolatos ügyek részlegének teljes vezetését. Az új kinevezések keretében Wang Huning is pozícióhoz jutott, aki egy kifejezetten szokatlan választás volt. Wang már a kínai vezetők harmadik generációját kíséri politikai teoretikusként, azonban eddig nem volt szerepe sem a helyi politikában és még a bürokrata életutat sem járta be.

A Politikai Hivatal Állandó Bizottságának tagjaként az legkiemeltebb feladata az úgynevezett „egyesült front.” Itt a feladat, hogy az olyan „különálló” régiók integrációját elősegítsék, mint például Hong Kong, Makaó vagy éppen Tajvan.

Miért van erre szükség?

Miután a békés egyesülés lehetőségére már nem igazán van esély, így szükség van egy új doktrínára, amely segít megállapítani, hogy mikor van szükség a támadásra. Az „egy ország — két rendszer” elvet először a 80-as években vetették fel és azóta már bőven elvesztette minden létjogosultságát. Ezáltal Kínának új elvre van szüksége, amelyre propagandát lehet építeni. Gyakorlatilag új legitimációra van szükség ahhoz, hogy Tajvan függetlenedése ellen tudjanak érvelni.

Egyelőre nem lehet tudni, hogy pontosan mi lesz az új stratégia és elv. Azonban az világos, hogy Kína egyre inkább az agresszív megoldások felé fordul majd a jövőben. Viszont egy direkt konfliktus még mindig nagyon elkeseredett lépés lenne. Ha Kína meg is nyerné az esetleges háborút, abba gyakorlatilag mind demográfiailag, mind pedig gazdaságilag belerokkanna, ezzel pedig a Hszi is tökéletesen tisztában van.