A James Webb űrtávcső úgy néz ki beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Már most olyan képeket készített, amelyek meghazudtolják az eddigi felfogásunkat az univerzumról. A legújabb felfedezések jó eséllyel átírhatják az eddig megalkotott szabályainkat, mert ellentmondanak mindannak, amit eddig hittünk.
A James Webb űrtávcső a NASA jelenlegi legfontosabb asztrofizikai projektje. Olyan érzékeny műszerekkel rendelkezik, hogy a legtávolabbi és ezzel legkorábbi dolgokat is képes megfigyelni a világegyetemben. A világűr legtávolabbi pontjairól a fény csak most éri el a Földet. Ez azt jelenti, hogy minél távolabbra nézünk a csillagos égen, annál messzebbre láthatunk vissza a világegyetem múltjába.
Lehetetlen felfedezés
A Swinburne Műszaki Egyetem a James Webb űrtávcső legelső képein is észleltek valamit, aminek nem szabadott volna megtörténnie. A fények rengetegében bujkáltak mindössze pár pixeles kis vörös foltok. Laikusok számára ez nem feltétlenül jelent sokat, de ez a pár vörös folt felforgathatja a világegyetem korai állapotáról. Az James Webb űrtávcső különlegessége, hogy infravörös fény érzékelésére is specializálódott, így sokkal távolibb, sokkal halványabb csillagok és galaxisok fényét is képes érzékelni, mint az eddigi űrtávcsövek.
A vörös folt a képeken azért bír rendkívüli jelentőséggel, mert a legtöbb ilyen távolságban lévő galaxisnak csészealj alakja van nem pedig kör. Ez önmagában még nem jelentene sokat, de mikor a kutatók lefuttatták az elemzést rájöttek, hogy a vörös pont egy olyan galaxis, aminek a létezése eddig lehetetlennek tűnt. Az elemzés alapján a megfigyelt galaxis körülbelül 13,1 milliárd fényévre van tőlünk, míg körülbelül százmilliárd csillagot tartalmaz. Ezek a méretek ilyen korai galaxisok esetében eddig lehetetlennek tűntek.
Az ősrobbanás jelenlegi ismereteink szerint olyan 13,8 milliárd évvel ezelőtt történt. Vagyis ez a galaxis az univerzum születése után mindössze 700 millió évvel jött létre. Ilyen tulajdonságok mellett ez a galaxis a kutatók szavai szerint:
“Lehetetlenül korai, lehetetlenül nagy.”
A hiányzó láncszem
A Hubble űrtávcső korában még nem volt lehetőség ilyen távolra látni. Emiatt sok korai galaxis látszólag csak a semmiből bukkant fel, de a keletkezésükről nem volt információ. Ezek a korai galaxisok kifejezetten érdekesek. Legalább annyi csillag van bennük, mint a Tejútrendszerben, ugyanakkor mérteik harmincszor kisebbek.
Ebben a korban még az is problémát jelent, hogy eddigi tudásunk szerint nem lett volna elég gáz az űrben, amelyből ennyi csillag keletkezhetett volna. Ahhoz, hogy ezek a galaxisok ilyen gyorsan létrejöhessenek, ahhoz az univerzum összes gázára szükség lett volna, és arra, hogy 100 százalékos hatékonysággal csillagok keletkezzenek ebből az anyagból. Ez pedig a jelenlegi tudásunk szerint lehetetlen.
Lehet, hogy ezek a galaxis különleges esetek, amelyek a legfelső 1 százalékba tartoznak. Ugyanakkor, ha az eredmények beigazolódnak és egy ilyen galaxis létezése is bizonyosságot nyer, akkor az eddig ismert galaxis keletkezési modellünk felborul. A válaszra és nyomozás pontos eredményére azonban még legalább egy évet várnunk kell.
[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2023/02/24/az-idegenek-nem-veszik-fel-velunk-a-kapcsolatot-mert-nincs-nyoma-intelligens-eletnek-a-foldon/” ][/hm_embed]
Source: swinburne.edu.au
