Új miniszterelnöke van Kínának, akinek komoly kihívásokkal kell szembenéznie

Li Csiangot, Hszi Csin-ping elnök egyik közeli bizalmasát nevezték ki az ország következő miniszterelnökévé, és ezzel névlegesen ő lett a világ második legnagyobb gazdaságának vezetője, amely évek óta a legrosszabb kilátásokkal néz szembe.

Li-t Hszi jelölte és ellenszavazat nélkül nevezte ki a posztra a kínai Országos Népi Kongresszus Kína ünnepi parlamentjének szombat délelőtti ülésén Pekingben, írja az Al Jazeera. Li Keqiang leköszönő miniszterelnököt váltja.

A 63 éves politikusra a szavazatot leadó több mint 2.900 küldött csaknem mindegyike szavazott. Li megválasztása mindössze egy nappal azután történt, hogy a 69 éves Hszi bebiztosította harmadik ötéves elnöki mandátumát, amivel valószínűleg élethosszig tartó uralkodásra készül, és megerősítette, hogy Mao Ce-tung óta ő a leghatalmasabb kínai vezető.

Li leginkább arról ismert, hogy tavaly tavasszal a kínai pénzügyi központ pártfőnökeként brutális “zéró-Covid” zárlatot vezetett be Sanghajban. Ezzel bizonyította Hszi iránti lojalitását a lakosok tiltakozásai és panaszai ellenére, akik nem jutottak élelemhez, orvosi ellátáshoz és alapvető szolgáltatásokhoz.

Li akkor ismerkedett meg Hszivel, amikor az akkori leendő elnök Li szülőföldjének, a viszonylag gazdag délkeleti tartománynak, Csöcsiangnak a vezetőjeként tevékenykedett, amely ma technológiai és gyártási erőközpontként ismert.

A világjárvány előtt Li Zhejiangban és Sanghajban jó kapcsolatot alakított ki a magániparral – sőt, ezt még akkor is fenntartotta, amikor Hszi szigorúbb politikai ellenőrzést és Covid-ellenes korlátozást vezetett be –, valamint nagyobb ellenőrzést szorgalmazott az e-kereskedelem és más technológiai cégek felett.

Miniszterelnökként Li feladata lesz a világjárványból még mindig csak kilábaló, lassú kínai gazdaság újjáélesztése. A gyenge globális exportkereslet, az elhúzódó amerikai vámemelések, a csökkenő munkaerő és az elöregedő népesség problémája is az ő vállán nyugszik.

Kína gazdasága tavaly mindössze 3 százalékkal nőtt, és a parlament nyitónapján Peking szerény, 5 százalék körüli növekedési célt tűzött ki 2023-ra, ami közel három évtizede a legalacsonyabb.

Li legfőbb elintéznivalója idén az lesz, hogy ezt a célt úgy érje el, hogy ne váltson ki komoly inflációt és ne halmozza el az adósságot – mondta Christopher Beddor, a Gavekal Dragonomics Kína-kutatási igazgatóhelyettese.

“A vezetés a Covid megfékezése nevében már két évnyi kivételesen gyenge gazdasági növekedést elfogadott. Most, hogy ennek vége, nem fognak még egyet respektálni” – mondta Beddor.

Li hétfőn debütál majd a nemzetközi színpadon, a miniszterelnök hagyományos, a parlamenti ülésszak befejezése után a médiának tartandó kérdezz-felelek óráján.

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2023/03/09/a-kinaiak-tudjak-mi-kell-tajvan-lerohanasahoz-es-mar-a-tamadas-idopontja-is-megvan/” ][/hm_embed]