Hszi Csin-ping acélfallá alakítaná Kína hadseregét

Hszi Csin-ping, Kína államfője hétfőn, harmadik elnöki ciklusának első, precedensértékű beszédében a nemzetbiztonság megerősítésére és a hadsereg „nagy acélfallá” való kiépítésére tett fogadalmat.

A CNN szerint a kínai parlament éves ülésének záróülésén Hszi a nemzetvédelem és a hadsereg átfogó korszerűsítésének szükségességét hangsúlyozta. „A Népi Felszabadító Hadsereget olyan nagy acélfallá kell építenünk, amely hatékonyan védi a nemzeti szuverenitást, a biztonságot és a fejlődési érdekeket” – mondta Hszi az Országos Népi Kongresszus (NPC) közel 3000 küldöttjének.

A 69 éves politikust pénteken egy koreografált és ünnepélyes szavazáson az NPC egyhangúlag további öt évre Kína elnökévé választotta. Ezzel ő lett a kommunista Kína 1949-es megalapítása óta a leghosszabb ideig hivatalban lévő államfő. Hétfői beszéde elején Hszi megköszönte a küldötteknek újbóli kinevezését.

„Ez a harmadik alkalom, hogy elfoglalom ezt a magasztos elnöki pozíciót. Az emberek bizalma a legnagyobb hajtóerő számomra az előrehaladásban, és egyben nagy felelősség is a vállamon.”

Sok korábbi beszédéhez hasonlóan Hszi nacionalista hangot ütött meg. Megemlítette a modern korban a „zsarnoki külföldi hatalmak” által Kínának okozott nehézségeket, és megjegyezte, hogy a Kommunista Párt vezetésével az ország „eltörölte a nemzeti megaláztatást”.

„A kínai nép saját sorsának urává vált. A kínai nemzet nagyszerű megfiatalodása visszafordíthatatlan történelmi folyamatba lépett”.

Hszi szerint ennek a fiatalításnak a „lényege” a „nemzeti egyesítés”, nevezetesen Tajvan „újraegyesítése” a szárazföldi Kínával. A Kínai Kommunista Párt saját területének részeként követeli Tajvan önigazgatási demokráciáját. Még úgy is, hogy soha nem ellenőrizte azt, és nem hajlandó kizárni az erőszak alkalmazását.

Hszi alatt Peking fokozta a gazdasági, diplomáciai és katonai nyomást a szigetországra. Oroszország ukrajnai inváziója, amelyet Peking nem ítélt el, szintén növelte a félelmeket, hogy Hszi az elkövetkező években valami hasonlóra készül.

Nem zárnak ki semmilyen konfliktust

„Aktívan elő kell segítenünk a két ország közötti kapcsolatok békés fejlődését. Határozottan ellen kell állnunk a külső erők beavatkozásának és Tajvan szeparatista tevékenységének, és határozottan elő kell mozdítanunk a nemzeti újraegyesítés folyamatát” – mondta Hszi a Nép Nagytermében hangos tapsvihar közepette.

Hszi felszólította továbbá Kínát, hogy jobban hangolja össze a fejlődést és a biztonságot. „A biztonság a fejlődés alapja, a stabilitás a jólét előfeltétele” – mondta. Hatalmának első évtizede alatt átfogó reformokat indított el a kínai hadseregben, hogy modern harci erővé tegye azt. Emellett a világ legnagyobb haditengerészetével is rendelkeznek.

Kína éves katonai költségvetése idén 7,2%-kal, nagyjából 1,55 billió jüanra (224 milliárd dollár) nő, a növekvő geopolitikai feszültségek és a regionális fegyverkezési verseny közepette. Továbbá megszilárdította a katonai és a polgári kormányzati ágak feletti ellenőrzését, így Kína legmagabiztosabb és legdominánsabb vezetőjévé vált.

A biztonság és a hadsereg megerősítésének hangsúlyozása akkor történik, amikor Kína és az Egyesült Államok kapcsolatai évtizedek óta mélyponton vannak. A feszültségek a kereskedelemtől a technológián át a geopolitikáig, különösen Tajvan jövőjéig terjedő ágazatokban a magasba szöktek.

A múlt héten Hszi szokatlanul közvetlen megjegyzéseiben azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy a nyugati országok vezetésével „megfékezik és elnyomják” Kínát, és „példátlanul súlyos kihívások elé állítják”. Hszi új külügyminisztere, Csin Gang arra figyelmeztetett, hogy ha az USA nem „lép a fékre”, a két szuperhatalom biztosan „konfliktusba és konfrontációba” süllyed.

Érdemes elolvasniÚj miniszterelnöke van Kínának, akinek komoly kihívásokkal kell szembenéznie

Forrás: CNN