Odin, az istenek királya legkorábbi említése egy dániai kincsesládában található

A legrégebbi ismert, Odin északi istent említő feliratot egy arany medálon találták Dániában. A medál a Kr. u. ötödik századból származhat.

Egy Dániában nemrégiben feltárt arany medálon található a legkorábbi ismert felirat, amelyen Odin északi isten szerepel. A régészek úgy vélik, hogy a medál – amelyet brakteátának neveznek, és vékony, pecsételt aranyból készült – a Kr. u. ötödik századból származik. Így 150 évvel idősebb, mint az eddigi legrégebbi ismert, az északi mitológiát említő lelet.

“Ez az első alkalom a világtörténelemben, hogy Odin nevét említik” – mondta Lisbeth Imer, a Dán Nemzeti Múzeum runológusa és írásszakértője a Live Science-nek. “Ez azt jelenti, hogy az északi mitológia most már egészen az ötödik század elejéig visszanyúlva datálható”. A felirat rúnáknak nevezett betűkkel azt mondja: “Ő Odin embere”, és a név “Jaga” vagy “Jagaz” az óskandináv/óészaki nyelv egy korai formájában. Úgy gondolják, hogy a felirat a tulajdonosára, egy vaskori törzsfőnökre vagy királyra utal. A férfi az istent felmenőjének tekinthette.

“Úgy gondolom, hogy a megfogalmazás a központi motívumra utal, amely egy lovas férfit ábrázol. Ő a helyi mágnás vagy király lehetett. A férfi az istenek királyának és a királyok istenének, Odinnak a leszármazottjának mutatja magát” – mondta Imer. “Más irodalmi bizonyítékaink is vannak arra, hogy a királyok szerették magukat az istenek leszármazottaiként bemutatni”.

Imer és kollégája, Krister Vasshus nyelvész több mint egy évet töltött a brakteáton található rovásírásos felirat megfejtésével. Az érem egy lenyűgöző aranykincs része volt, amelyet 2021-ben tártak fel a dániai Jyllandiában. Imer és kollégája, Krister Vasshus nyelvész több mint egy évet töltött a brakteáton található rovásírásos felirat megfejtésével. Az érem egy lenyűgöző aranykincs része volt, amelyet 2021-ben tártak fel a dániai Jyllandiában. A lelet közel egy kilogramm aranyat tartalmazott, és egy közeli város után “Vindelevi kincs” néven vált ismertté.

Óészaki istenek

Az északi mitológiában Odin volt az istenek királya, a halál, a bölcsesség, a mágia és a rúnák istene, valamint az istenek és a halandók “mindenható atyja”. Bár az északi panteonban több tucat istenség szerepelt, Odin egyike volt a három fő istennek, akit az északi vallásban Thor és Frey mellett imádtak. Odint gyakran csak egy szemmel ábrázolják. A legenda szerint kivájta az egyik szemét, hogy páratlan tudásra tegyen szert. Ő a germán Wotan isten és az angolszász Woden isten északi formája is, bár mindkettőjüknek két szeme volt.

Imer szerint a rovásfelirat idősebbnek tűnt, mint a medál többi része. Ez valószínűleg azért lehetséges, mert ez egy szent felirat volt, amelyet megérintettek, hogy “erőt nyerjenek”. “Ez egy olyan időszak volt, amikor a vallás jobban beépült a mindennapi életbe” – mondta. “A társadalom vezetői voltak felelősek a kultikus tevékenységekért és a rituálék elvégzéséért, hogy fenntartsák az istenekkel való jó kapcsolatot”.

Az apró rúnákat azonban nehéz értelmezni. A szavak szóközök nélkül futnak egymásba, illetve az “Odin” nevet “Wodnas”-nak írják, nem pedig a szokásos “Wodinas” formában – valószínűleg azért, mert az északi nyelv egy korai, régi-skandinávnak (proto-norvég) nevezett formájával íródott, mondta Imer.

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2023/03/10/1000-evvel-a-romaiak-elott-mar-a-bronzkorban-is-edzettek-acelt/” ][/hm_embed]

Source: Live Science