De valószínűleg inkább nem. Vannak elméletek, miszerint e kisvárosban és környékén működött egy ideig Josef Mengele, a nácik auschwitzi halálorvosa, aki akár élő ikreken is kísérletezett, hogy kiderítse, miként lehet több ikerszülést elérni, de nem miatta van rengeteg ikerszülés Cândido Godóiban. Elmondjuk mi lehet inkább az oka ennek a figyelemreméltó helyi specialitásnak.
Ha ikreket akarsz, menj Cândido Godóiba
Pontosabban a kicsivel több mint 6000-es kisvárosban is egy konkrét, jól lehatárolható és etnikailag is viszonylag homogén körzetbe, ahol a legtöbben kivándorló németek leszármazottjai. Az ikerszülési arány pedig 10%, ami az átlagnál (1,8%) sokkal magasabb és messze túlszárnyalja a legközelebbi hasonló kiugró értéket Nigériában (4,5-5%).
Elmélet persze bőven van arra, hogy miért. Egyesek szerint a vízben vannak különleges ásványi anyagok és nyomelemek. Jorge Camarasa újságíró pedig arról ír könyvében, hogy az auschwitzi orvos, Josef Mengele ténykedésének köszönhető a kiugró gyermekáldás. Mengele ugyanis a náci haláltáborban többek között ikreken is kísérletezett, felmérték az ott raboskodók minden testparaméterét. Rengeteg vért vettek tőlük és néha fájdalmas kísérleteknek vetette alá őket vagy egyszerre gyilkolta őket meg, hogy egyből megfigyelhesse holttestüket, írja az iflscience.com.
Ahogy a háború véget ért, Mengele elmenekült Auschwitzból, és német tisztnek álcázta magát, mielőtt feladta volna magát az Egyesült Államoknak. Csakhogy az amerikaiak elengedték, mielőtt rájöttek volna, hogy háborús bűnös. Néhány évre visszatért Németországba, majd a letartóztatástól tartva Argentínába, majd Paraguayba, végül Brazíliába menekült, ahol 1979-ben agyvérzésben halt meg.
Camarasa szerint Mengele az 1960-as évek elején dolgozhatott orvosként a Cândido Godóiban, miután Buenos Airesben élt. Az újságíró egy tanulmányt idéz, miszerint az ikerszülések a ’60-as években növekedtek meg. Más kutatók azonban éppen ennek ellenkezőjére találtak információt.
Itt a tudományos magyarázat
Akárhogy is, e magyarázatot kevesen hiszik el tudományos körökben. Ott inkább az ún. “alapító hatás” dívik, azaz az alapítók között (akik között sokan jöttek Hansrück régióból, ahol szintén magas az ikerszülések aránya) eleve voltak sokan, akik olyan genetikával rendelkeztek, ami hajlamosította őket az ikerszülésekre. Tekintve, hogy sok volt a belterjes házasságkötés, ez a genetikai tulajdonság feldúsult. Ezt a magyarázatot egyébként a helyi nők magas “belszaporodási rátája” is megerősíti (azaz a helyi közösségből választanak maguknak párt zömében).
A tudományos magyarázat közreadói azt remélik, e felfejtés segít majd a helyieknek, akik közül sokan tényleg attól tartanak, hogy valami náci kísérlet eredményeképp van olyan sok ikerszülés a városban.
Ez is érdekelhet:
