Megszavazták: gyökeresen megváltozik az Unió migránspolitikája

Az Európai Parlament egy sor javaslatot hagyott jóvá az uniós menekültügyi rendszer átalakítására, hogy véget vessen a kérdésben évek óta tartó patthelyzetnek.

A Guardian szerint a strasbourgi szavazáson a képviselők szentesítették a menekültek és migránsok elosztásáról szóló terveket, a személyek átvilágítását az EU külső határain, valamint azt, hogy a nem uniós állampolgárok három év legális tartózkodás után hosszú távú tartózkodási engedélyt kapjanak valamely tagállamban.

A szavazással megnyílt az út az európai parlamenti képviselők előtt, hogy az uniós miniszterekkel tárgyaljanak a végleges törvényekről. Minden fél ígéretet tett arra, hogy 2024 áprilisáig – azaz az év végi európai parlamenti választások előtt – megállapodásra törekszik.

A hét éve húzódó ügyben ez lehet az utolsó esély egy valóban közös európai menekültügyi rendszer létrehozására.

“Ha elszalasztjuk ezt az esélyt, akkor nagyon pesszimista vagyok azzal kapcsolatban, hogy lesz-e még esélyünk a rendezésre, és ez egy rendkívül, rendkívül kiábrándító, rendkívül szomorú, rendkívül kontraproduktív üzenet lenne” – mondta Juan Fernando López Aguilar spanyol szocialista EP-képviselő a szavazás előtt.

Tomas Tobé svéd jobbközép európai parlamenti képviselő szerint az EU válaszúthoz érkezett. “Vagy folytatódik a politikai patthelyzet, vagy olyan helyzetet fogunk látni, hogy a tagállamok önállóan fognak cselekedni, és még több probléma vár ránk”.

A probléma pedig csak nő, mivel az EU 2016 óta a legnagyobb számú, illegális útvonalakon Európába igyekvő emberrel küzd. A Frontex uniós határvédelmi ügynökség 2022-ben 330.000 illegális határátlépést jelentett az EU külső határain, ami 64 százalékos ugrás az előző évhez képest, és 7 éve a legmagasabb érték.

Miután 2015-ben több mint 1,2 millió, háború és üldöztetés elől menekülő ember keresett menedéket az Unióban, ami politikai válságot váltott ki a szervezetben, az Európai Bizottság kötelező kvótákat javasolt a menedékkérők számára, amelyeket az EU területén kell elosztani. A tagállamok azonban nem támogatták az ötletet. Míg a mediterrán országok, például Görögország, Olaszország és Spanyolország ragaszkodtak a kötelező áthelyezéshez, addig a közép-európai országok, például Magyarország és Lengyelország elutasították egy ilyen terv elfogadását.

Az Európai Bizottság új elnöke, Ursula von der Leyen vezetésével az uniós végrehajtó testület 2020 szeptemberében felülvizsgálta elképzeléseit, és azt javasolta, hogy a kötelező áthelyezés helyett az EU-ban elutasított menedékkérőket a származási országukba küldenék vissza. Az EU jellemzően az ezen személyek mintegy 29 százalékát küldi vissza a hazájába, és ezt a számot a közel-keleti és afrikai kormányokkal kötött megállapodásokkal igyekszik növelni.

Az Európai Parlament szerint azt az országot, amelyik válsághelyzetben megtagadja a menedékkérők befogadását, kötelezni kellene arra, hogy pénzügyi hozzájárulást nyújtson a frontországoknak – ezt az elképzelést főként szintén a közép-európai államok hevesen ellenezték és végül megakadályozták a sikertelen tárgyalások legutóbbi fordulóján.

Ám most az Európai Parlament legnagyobb frakcióinak – a jobbközép, a balközép és a centristák – támogatásával ez a javaslat, valamint a többi tárgyalási álláspont a jelen lévő képviselők mintegy háromnegyedének kényelmes többségével csütörtökön elfogadásra került.

Az uniós tagállamok azonban alig jutottak előre a törvénytervezetek legvitatottabb pontjában, a menedékkérők hétköznapokban és válsághelyzetekben történő közös kezelésével kapcsolatban. Ugyanakkor az uniós kormányok közös álláspontot rögzítettek a menedékkérők külső határon történő átvilágításának szigorításáról.

Az európai parlamenti képviselők emellett az emberi jogok uniós határokon történő megsértésének szigorúbb ellenőrzésére szólítottak fel, válaszul az illegális visszatoloncolásokról és verésekről szóló számos jelentésre.

Mindazonáltal a tengeri átkelések egyre több emberéletet követelnek. A Nemzetközi Migrációs Szervezet a múlt héten közölte, hogy 2023 januárja és márciusa között 441 olyan ember halt meg, aki a Földközi-tenger középső szakaszán keresztül próbált Európába jutni, ami 2017 óta a leghalálosabb első negyedév. Mivel 2014 óta csak ezen az útvonalon több mint 20.000 ember halt meg, az ENSZ-ügynökség szerint félő, hogy ezek a halálesetek “megszokottá válnak”.

Stephanie Pope, az Oxfam uniós menekültügyi politikával foglalkozó szakértője szerint a szavazások jelentős lépésnek számítanak, de nem bízik abban, hogy jobb menekültügyi rendszer jön létre.

“A paktumban szereplő javaslatok nagy része nem igazán foglalkozik az emberi jogok és a menedékjog védelmével, és e tekintetben nem sok minden változott” – mondta.

“A legfontosabb vitás pont, és a menekültek ellen évek óta tapasztalható, folyamatos emberi jogi jogsértések gyökere a tagállamok közötti hatékony felelősségmegosztási mechanizmus hiánya. A visszaszorítások és a határokon tapasztalható erőszak elfogadhatatlan tünete annak, hogy nem sikerült megállapodni a tagállamok közötti felelősségmegosztásról”.”

Ez is érdekes lehet:

• Rengeteg migránstábort épít Olaszország
• Kritizálta a kormány migránspolitikáját a sokszoros válogatott focista, azonnal kirúgták