2000 éves orvosi sírt tártak fel egyedülálló sebészeti eszközökkel a Jászságban – képek
Az ELTE BTK, a Jász Múzeum és az Eötvös Loránd Kutatóhálózat régészei egy közel 2000 éve a földben pihenő orvos nyomaira bukkantak Jászberényhez közel, melyet április 25-én exkluzív sajtótájékoztató keretében mutattak be. A feltárt magyarországi leletegyüttes európai viszonylatban is egyedülálló, hasonló kidolgozottságú teljes orvosi felszerelést ebből a korból csak Pompeiben tártak eddig fel.
A radiokarbon kormeghatározás szerint a Kr. u. 1. századra keltezhető egyén sírjából előkerültek a gyógyításhoz, sebészeti beavatkozáshoz használt rendkívüli minőségű eszközök is. Ez az időszak a Jászságban egy átmeneti idő lehetett a kelta kori és római kori szarmata népességek között, így önmagában is feltűnő, hogy egy ilyen presztízsű eszközökkel felszerelt orvos járt ezen a területen. A jelenlegi feltevés szerint a valószínűleg valamelyik birodalmi központban képzett, jól felszerelt orvos valaki megmentésére utazhatott erre a területre, írja az ELTE hivatlos oldala.
A tanszéki ásatás során, hallgatók segítségével feltárt sírból először a lábfejeknél, egykor fa ládikákban elhelyezett orvosi eszközök láttak napvilágot. Fogó, tűk, csipesz, valamint sebészeti beavatkozásokra alkalmas, csúcsminőségű szikék, valamint gyógyszermaradványok láttak napvilágot. A rézötvözet szikéket ezüst tausírozással díszítették és cserélhető acél pengékkel látták el. A halott térdénél egy dörzskövet helyeztek el, mely a kopási nyomok alapján gyógynövények és egyéb gyógyszerek egybedolgozására lehetett alkalmas.
A sebészeti eszközök párhuzamai a Római Birodalom széles területeiről ismertek, a szikéknek pontos párhuzama is megtalálható egy galliai lelőhelyen. Ezzel együtt is az egykori Barbaricum területéről rendkívül ritkák az ehhez hasonló leletek, a jászsági orvos itteni látogatása majd eltemetése feltehetően valamilyen rendkívüli esemény következménye lehetett.
Külön kiemeli a lelet fontosságát, hogy – az eszközök palettája alapján – egy teljes orvosi szettről beszélünk, a korszak viszonyai között.
Az április 25-én tartott sajtótájékoztatón Prof. Dr. Vida Tivadar, az ELTE Régészettudományi Intézetének igazgatója ismertette az ásatás ötletét, tervét és céljait, majd Prof. Dr. Borhy László, az ELTE rektora beszélt a lelet jelentőségéről a Régészettudományi Intézet kutatásai sorában.
Dr. Samu Levente, a feltárást végző régészcsapat tagja, az ELTE Régészettudományi Intézetének tudományos segédmunkatársa beszélt az ásatás lebonyolításáról, valamint a lelet előkerüléséről és kontextusáról, Dr. Varga Benedek, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum igazgatója pedig orvostörténeti szempontból méltatta a leleteegyüttest. A Jász Múzeum régész muzeológusa, Gulyás András a Jászság, Jánoshida és Jászberény története szempontjából ismertette a leletet, Döbröntey-David Szilvia okleveles restaurátorművész pedig a leletek restaurálásának folyamatát vázolta fel.
További képek itt.
Ahogy ma korábban írtuk, ókori kelta településre bukkantak Nógrádban, részletek itt.
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Hihetetlen leleplezés: Michael Jackson kulcsfontosságú kérdésben hazudhatott
Egyre szebb a Budai Vár, számos része újult meg
A Hold óriási, lenyűgöző képződményei kevesebb, mint 15 perc alatt jöttek létre
Egy új felfedezés szerint a kacsák ősei már a dinoszauruszok korában is jelen voltak
Új magyar légitársaság indul Budapestről a Távol-Keletre
A dinoszauruszok korát csodálhatjuk meg hamarosan a Biodómban