A pestis meghatározó szerepet töltött be az emberiség történetében, és számtalan esemény köthető hozzá. A kutatók a mai napig is találkoznak olyan változatokkal, amelyek eddig ismeretlenek voltak. A probléma, hogy ezek az ősi baktériumok a mai napig is veszélyt jelenthetnek az óvatlan személyekre, hiába gyógyítható betegség mára már a pestis.
Kázmér király sírját biológiai bombának titulálták, miután az effajta temetkezési helyek rég elfeledett kórokozóknak adhatnak otthont. Kutatók hasonló sírok esetében volt, hogy több évezrede is életben lévő kórokozókat fedeztek fel, ami némi aggodalomra adhat okot. Némelyik ezek közül a mikrobák közül akár a mai napig is képes lehet fertőzni, ezért kifejezetten óvatosnak kell lenni.
2018-ban kutatók nyilvánosan elérhető DNS adatbázisokat kutatva egy érdekes felfedezésre jutottak — írja az IFLS. A Frälsegården sírban, amely Svédországban található felfedeztek egy érdekességet. A sír körülbelül 4 900 éves, ami azt jelenti, hogy a neolitikum végén épülhetett. Ebben az időszakban az európai népesség valami rejtélyes oknál fogva megcsappant.
A legősibb pestis
Az adatbázisban kutakodva a szakértők rábukkant az eddig ismert legősibb változatára a pestis baktériumnak. A felfedezés előtt ez a változat ismeretlen volt a kutatók számára. A szakértők csak azután tudták megállapítani a baktérium különlegességét miután azt sikerült kinyerni egy nő maradványaiból.
A sírban számítások szerint nagyjából 78 személy lehetett eltemetve, akik közül mindannyian 200 éven belül haltak meg. Ez viszonylag rövid időnek számított ekkoriban, így a kutatók arra következtettek, hogy valami egy halálozási hullámot indíthatott el. Innentől kezdve pedig nem volt nehéz levonni a következtetést, hogy esetleg a pestis állhat a dolog hátterében.
A pestis baktérium az egyik leghalálosabb betegség az emberiség történetében. Az újonnan felfedezett változat rendelkezett egy mutációval, amely lehetővé tette, hogy megfertőzze a tüdőt. A tüdőpestis nem csak rendkívül halálos, de a fertőzőképességét is nagyságrendekkel megnöveli, hiszen innentől légi úton képes terjedni. A tüdőpestis olyan veszélyes, hogy a biobiztonsággal foglalkozó szervezetek szerint, a légi úton terjedő változat könnyen válhat biofegyverré. Könnyen meglehet, hogy a neolitikum kor történt népesség csökkenés egy járványnak volt köszönhető.
A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy ez lehetett a pestis legősibb változata, legalábbis emberek esetében. Az első pestisjárvány kiváltó oka lehetett az újonnan kialakult kereskedelmi utak létrejötte. Ezeken keresztül a kórokozó könnyedén tudott utazni a nagyobb települések között. Ez közvetlenül egybeesik a földművelés kialakulásával, ami azt jelenti, hogy az emberek nem csak a termékeiket cserélgették. Különböző kutatási eredmények megerősíteni látszanak az elképzelést, hogy a kőkor végén az emberiséget az egyik első pestisjárvány tizedelte meg.
Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
A Naprendszer peremén bukkant kozmikus tűzfalra a NASA
Városszéli mocsárból lett Budapest legkedveltebb parkja
Eladásra kínálják a Kékestető ikonikus antennatornyát
Mitől rémültek meg a régészek egy 20 000 éves barlangrajz láttán?
A térképészet legnagyobb bakijai — a történelem legfurcsább a térképei
Hogyan védenek meg a „nukleáris legyek” a húsevő parazitáktól
