Állami és EU-s pénzen szépen felújították, no de kié lesz? Bizonytalanság a füzérradványi kastély jövőjéről

Füzérradvány, Fotó: Mayer Jácint

Tavaly szeptember végén ünnepélyesen átadták a zempléni régió turisztikai attrakciójának szánt felújított füzérradványi kastélyt a Nemzeti Kastélyprogram keretén belül. Füzérradvány jövője most más, frissen új életre ébresztett kastélyhoz hasonlóan, mégse látható pontosan a márciusban napvilágra került hírek után, mely alapján felmerül, hogy természetes vagy jogi személy tulajdonába, esetlegesen vagyonkezelésébe kerülhetnek.

A füzérradványi kastély, Fotó: Mayer Jácint

Az egyemeletes, loggiákkal díszített homlokzatú, tornyos, 16-18. századi eredetűnek mondott Károlyi-kastélyt a 19. század folyamán többször átalakították, melyek egy része Ybl Miklós nevéhez köthető.

A kastély bejárata, Fotó: Mayer Jácint

A kastély korábbi állapotát egy 18. századi felmérési rajzról, illetve több összeírásból ismerhetjük. A 19. század elején a kastély L alaprajzú, egyemeletes, manzárdtetős, saroktornyos épület lehetett. Károlyi Ede (1821-1879) adott megbízást Ybl számára a kastély átépítésére, 1857 előtt. Egykorú forrásból tudjuk, hogy 1859-re az Ybl tervei szerinti átalakítás már megvalósult. A hagyatékban fennmaradt csekély iratanyag (két számla) alapján valószínűsíthetjük, hogy Ybl – a tervek elkészítésén kívül – az építkezést is irányíthatta. A nagyszabású építkezés építőanyaggal való ellátása érdekében Károlyi Ede a település határában gyárat alapított, benne gőzgép által meghajtott asztalosműhellyel, kovácsműhellyel és vasöntödével. Ybl Ervin művészettörténész feltevése szerint a gyárépület terveit is Ybl készíthette. A kastélyon ma is látható emléktábla és más források szerint Károlyi Ede 1860-1877 között “építette”, azaz tervezte és építtette a kastély tornyát és az azt magába foglaló épületszárnyat. Ybl ekkor feltehetően már nem állt kapcsolatban Károlyival, és tudjuk, hogy 1876-ban Zitterbarth János tervezett a kastélyba lépcsőt. Ybl tényleges közreműködését a szokatlan arányokat mutató torony és loggiás homlokzat összhatása miatt is kizárja a szakirodalom. Úgy tűnik, Ybl szerepe ez esetben legfeljebb a megbízó elképzeléseinek papírra vetésére korlátozódhatott, de Radvánnyal kapcsolatban 1859 után források sem említik már a nevét.

Korabeli kávézó, Fotó: Mayer Jácint

Az épület később még további átalakításokon esett át. 1907-ben Károlyi László (1859-1936) Albert Pio bécsi építésszel építtette újjá a kastély rövidebb szárnyát, illetve alakíttatta át az enteriőrt. E későbbi átalakítások és a korábbi tervek hiánya miatt az épület Ybl által tervezett részletei ma már nehezen azonosíthatóak. László fia, Károlyi István a pazarul berendezett helyiségekben kastélyszállót nyitott, ahol sok korabeli híresség megfordult. A luxusszálló 1938 és 1944 között fogadta az akkori magyar felső tízezer vadászó tagjait.

Kandalló, Fotó: Mayer Jácint

A kastély kiállításának összbenyomása és hangulata célzottan hordozza magában az angolszász kastélyok komor romantikáját, egyes termeiben a vadászkastélyok sötét tónusát, valamint az 1930-as, 1940-es évekre jellemző, a filmekből ismert „noir” élményt. A szépen berendezett terek közül érdemes felhívni a figyelmet a kávézóra, a folyosókra, a biliárdszalonra, háló- és fogadószobákra, a fürdőre.

A “szatmári béke asztala”, Fotó: Mayer Jácint

A park története egybefonódik a kastély történetével. A kastély körül kialakított parkot elsőként egy 1827-ből származó okmány említi “ Vadaskert “ néven. A parkosítás az épület szomszédságából indult el. Az egykori őshonos kocsánytalan tölgy és gyertyán állományt kezdetben ritkították és réteket, vadlegelőket alakítottak ki vadászati célzattal. A nagyszabású parképítés 1906-ban indult el Zinke Ferenc irányításával. A park ekkor kapta angolpark stílusjegyeit. Az öreg őshonos fák meghagyásával, tisztásokkal tarkított, a kastélytól sugárirányú nyiladékrendszerek kerültek kialakításra, így azt a kert minden pontjáról látni lehet. A völgy alján pedig kitűnő séták kihagyhatatlan középpontjaként halastó létesült.

A füzérradványi park, Fotó: Mayer Jácint

A radványi kastély és park nagy népszerűségnek örvend, melyről most rossz híreket lehetett hallani cáfolat nélkül. Mi csak azt kérjük, ha már ilyen szépen megcsinálták, vigyázzanak rá az eredeti céloknak megfelelően!