Mit várhatunk a törökországi választásoktól?

A mai nap folyamán a törökök az urnákhoz vonulna, hogy megválasszák az új elnöküket. A választás pont a köztársaság századik évfordulójára esik, és hatalmas reményeket fűznek hozzá a törökök. Azonban a demokrácia intézményei felől vannak kétségek Törökországban. Egyelőre még mindig nem lehet tudni, hogy mit hozhat a jövő.

Törökország 1923-as köztársasággá alakulása óta 20 választást látott, 3 elnökválasztást, illetve 7 katonai puccsot — írja a Külpologika. A legtöbben döntő jelentőségűnek vélik a választást, hiszen teljesen új útra térhet az ország. A választás két személy között fog eldőlni: Recep Tayyip Erdoğan, inkumbens elnök, az Igazság és Fejlődés Pártjából, és Kemal Kılıçdaroğlu, ellenzéki jelölt, a Hatok Asztalának választottja.

A választás sosem volt még ennyire kétes az országban, amióta Erdoğan először hatalomra került a 2000-es évek elején. A török gazdaság állapota és a földrengések jelentősen csökkentették a jelenlegi elnök támogatását. Azonban még mindig rengeteg támogatója van, és nem szabad elfelejteni, hogy az intézményi rendszer felett is hatalmas befolyása van.

Miért nem Erdoğan?

1999-ben egy 7,8-as erősségű földrengés rázta meg Törökországot a Márvány-tenger közelében. Ennek az eseménynek a következtében emberek ezrei vesztették életüket. Az akkori kormány válasza a katasztrófára lassú és nem megfelelő volt. Ekkor kezdett népszerűségre szert tenni Erdoğan pártja, aki új reformokat ígért a hasonló katasztrófák prevencióját illetően. 2002-ben meg is nyerték a választásokat, majd meg is reformálták a katasztrófavédelemre és a finanszírozásra vonatkozó szabályokat. Azonban ugyanazokkal a vádakkal lehet illetni Erdoğan kormányát, mint az akkori kormányt, ugyanis a szabályokat sokszor a korrupció miatt nem tartották be. Vagyis Erdoğan egy földrengés miatt nyert a múltban, és lehetséges, hogy egy földrengés miatt fog veszíteni is.

Emellett muszáj megemlíteni Erdoğan unortodox gazdaságpolitikáját is, amely a gazdasági mutatók folyamatos romlásához vezetett. Az infláció mértékéről nincs pontos adat, de a becslések szerint valahol 30 és 140 százalék között mozog, amelyből még a legjobb eshetőség sem túl biztató. Az emberek egy része érthető módon elégedetlen Erdoğannal.

Milyen esélyei vannak az ellenzéknek?

Az ellenzék nem igazán Kılıçdaroğlu támogatásáról szól, sokkal inkább az Erdoğan-ellenességről. Az ellenzék vissza akarja állítani a régi parlamentáris rendszert, szeretnének visszatérni az ortodox gazdaságpolitikához, illetve az EU-tagsági tárgyalások újraélesztését is meg szeretnék lépni. Bár a közvélemény-kutatások szerint jól Kılıçdaroğlu megnyerheti a választást, ez közel sem biztos, hogy garantálja is a győzelmét. Egyáltalán nem biztos, hogy az ellenzék győzelme esetén Erdoğan elfogadja az választási eredményeket. Meglehet, hogy az ellenzék győzelme esetén Erdoğan nem mond le, sőt az intézmények feletti hatalmát bevetve, akár egy puccshoz is fordulhat.

Az már egy teljesen másik kérdés, hogy az ellenzéknek hatalmas gondokkal kell megküzdeniük, mint a választásokon, mind pedig az esetleges győzelmük után. Rövid távon az ország jövője még egészen biztosan nem lesz túl fényes, de a legalább van lehetőség a változásra.

Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:

• VIDEÓ: Oroszország elvesztett 4 katonai repülőgépet a saját területén
• Egymás után gyilkolja meg Izrael az Iszlám Dzsihád vezetőit