Egy ősi kínai sírban találták meg az eddigi legrégebbi, 2700 éves nyerget
A kínai Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen dolgozó régészek felfedezték a talán legrégebbi ismert lovasnyerget, amelynek még a használója is meglepte őket.
A marhabőrből készült, szalmával és szarvas- és teveszőr keverékével töltött nyereg a radiokarbonos kormeghatározás szerint i. e. 727 és 396 között készült, tehát legalább olyan régi, mint az eddigi rekordtartó, ha nem sokkal régebbi, írja az IFLScience.
A kora ellenére azonban meglepően jó állapotban van, köszönhetően az északnyugat-kínai sivatag száraz hőségének, ahol megtalálták. Ráadásul egyértelműen nagyon szép munkát végeztek vele. “Praktikus és jól átgondolt kialakítás, a kézműves technikák, különösen a bőr- és kézimunka finom kivitelezése” mutatja, ami elárulja, hogy “a bőrmunkában, lótartásban és lovaglásban jártas, ügyes kézművesek” készítették.
És talán még ennél is figyelemre méltóbb, legalábbis annak fényében, ahogyan az ókori lovasságról és lovaglásról gyakran gondolkodunk, az a lovas. “Az elit szkíta temetkezésekből származó fiatalabb leletekkel ellentétben ez a korai nyereg olcsó anyagokból készült, és egy egyszerű nő használta”, írják a kutatók.
A legősibb lovasemlék lehet
A bőrkabátba, gyapjúnadrágba és bőrcsizmába öltözött lovast úgy temették el, hogy a nyerget “a fenekére helyezték, mintha ült volna rajta”. És nyilvánvalóan nem csak a látszat kedvéért. A nyereg “látható javítás nyomait mutatja”, ami azt mutatja, hogy “intenzíven használták és karbantartották” egész élettartama alatt.
Fotó: Wertmann et al., 2023, Archaeological Research in Asia (CC BY 4.0)
“Ez valóban megváltoztatja az elképzeléseinket arról, hogy kik lovagolhattak”, mondta a Live Science-nek Shevan Wilkin, a Zürichi Egyetem biomolekuláris régésze, aki nem vett részt a tanulmányban. Márpedig ősi lovas hölgyünk nem volt egyedül. Számos más, a helyszínen feltárt sírban, köztük néhány vegyes temetkezésből és egy maroknyi, csak nőkből álló sírból is előkerültek lovas kiegészítők. Ez igen erős bizonyíték arra, hogy ez a tevékenység nem kizárólag a férfiak sajátja volt.
Bár a lovaknak rendkívül hosszú története van az ember által történő háziasítás terén, közös létezésünk első néhány évezrede többnyire nem a lovaglásról szólt. Ehelyett a lovakat hús- és tejtermelésre tartották, és csak néhány kelet-európai bizonyíték utal arra, hogy az állatokat személyszállításra használták.
Az i. e. második évezred elejére azonban a lovaglás Eurázsia-szerte meghonosodott. Nem csupán ebben az időszakban találjuk a legkorábbi bizonyítékokat a könnyű, küllős kerekű szekerekről, hanem Mezopotámiától kezdve, fokozatosan Egyiptomra és a Közel-Keletre is kiterjedően, a művészetben is megjelennek lovasok.
Érdemes elolvasni:
