Van egy bolygó a Naprendszerben, amelyhez talán a legerősebb a különböző emberi kultúrák kötődése és komolyan felmerült néhány tudósban, hogy akár élet lehet rajta, vagy emberek élhetnek majd ott valamikor a jövőben. Mégis sokkal kevesebbet beszélünk erről a lehetőségről, mint az esetleges marsi életről vagy a Marsra való költözésünkről.
A legmelegebb bolygó
A Vénuszt Esthajnalcsillagnak is nevezzük, mert ez a harmadik legfényesebb pont az égbolton a Nap és a Hold után. A kulturális kapcsolódáson túl e Föld-típusú kőzetbolygó nagyon hasonló méretekkel, gravitációs erővel, sűrűséggel renelkezik, mint anyabolygónk. Akkor mi is a gond vele?
Egyfelől a Naptól való távolsága. Ez a második bolygó a Naprendszerben, így felszínét sokkal jelentősebb sugárzás éri, ami nem igazán szolgálja az általunk ismert élet kialakulását. Másfelől a légköre, ami vastag és sűrű, és nagy része szén-dioxid. Ez pedig extrém üvegházhatást eredményez a felszínen. Ennek következménye pedig az, hogy ez a Naprendszer legmelegebb bolygója (szemben a Merkúrral, amely sokkal közelebb kering a Naphoz és felszínét négyszer annyi sugárzás éri), hisz a felszínről visszaverődő napsugarakat a szén-dioxid-tartalmú légkör visszairányítja a felszínre. Így a felszíni hőmérséklet 460 °C fölött van.
A Föld “gonosz” űrtesója: mostoha körülmények
Ez pedig a sűrű légkör extrém nyomásával együtt halálos elegy az emberi testre, de egyelőre minden ember által tervezett járműre, eszközre is (nagyjából olyan viszonyok uralkodnak, mint 1000 méter mélyen az óceánokban). A szovjetek korábban évekig próbálkoztak leszállni a Vénuszon, egy időben “orosz bolygónak” is tekintették, mert senki más nem indított ilyen missziókat, de kutaszaik maximum 2 óráig bírták a felszín extrém viszonyait.
Nem volt ez mindig így. A National Geographic VIDEÓJA szerint nagyjából 2,8 milliárd és 750 millió évvel ezelőtti időintervallumban akár óceánok is boríthatták a felszínt, ahol kialakulhatott valamiféle primitív élet, ám ez a víz a légkör szén-dioxidban történt feldúsulása miatt elpárolgott. Az oxigénatomokból szén-dioxid molekulák lettek, a hidrogént pedig elsodorta a napszél.
Akár így is kinézhetett egykor a Vénusz (ez a mostani felszín, de jól látszik rajta a két “kontinens”, egy északon, a másik az egyenlítője körül, a kék itt az alacsonyabb térszíneket jelöli, korábban akár víz, azaz óceánok is kitölthették):
Te élnél Felhővárosban?
Más kérdés, hogy a videó szerint a Vénusz légköre nagyjából 50 km magasságban már nagyon hasonlít a földihez. 2020 szeptemberében egy cardiffi kutatócsoport állítása szerint foszfint talált e légkörben, azt pedig csak valamilyen élő organizmus állíthat elő a Vénuszon. Később azonban egy másik kutatócsoport újravizsgálta az eredményeket és nem talált foszfint kimutatható koncentrációban.
A National Geographic már említett videója eközben arról szól, hogy tudósok ultraibolya-sugárzást elnyelő furcsa sötét vonalakat találtak a Vénusz déli félgömbjén, ami szintén mikrobiális életre utalhat.
Ha ott nincs is élet, az már korábban felmerült, hogy esetleg emberek lakhatnának ebben a régióban a nyitóképünkön látható furcsa, lebegő városokban. Hogy ennek mennyi értelme lenne, azt nem tudni, hisz hasznosítani nagyjából semmit sem tudna a bolygón, más kérdés, hogy vizsgálni lehetne az itteni jelenségeket, melyeket elzár jelenleg a sűrű, a Nap sugarainak 70%-át visszaverő légkör és a felszín vulkanikus aktivitása. Más kérdés, hogy jelentős mérnöki kihívásokkal kellene megküzdenie azoknak, akik ezeket a “városokat” megtervezik és ebből csak az egyik a légkör kénsavtartalma. A futurisztikus elképzelés egyébként kb úgy néz ki mint a Csillagok háborújából ismert Felhőváros.
Érdekelnek a vénuszi óceánok? Íme egy cikk róluk ITT. EBBEN pedig a Vénusz aktív vulkánjairól olvashatsz.
Source: