Ritka felfedezésnek számítanak azok a 9000 éves kőből készült maszkok, amelyeket még a Júdeai-sivatagban fedeztek fel. Ennek az időszaknak az egyik legjelentősebb ereklyéi, hiszen összesen 15 darab létezéséről tudnak a régészek. A lelkes kutatók nagy örömére az izraeli hatóságok találtak egy 16. maszkot is. Azonban, a felfedezés kapcsán egyre többen kérdőjelezik meg a maszkok valódiságát.
A felfedezés után visszatértek a régészek is a helyre, ahol a maszkot fellelték. Ezzel új életet lehelve a hasonló maszkok utáni kutatásba a régióban. A maszk tulajdonságai megegyeznek az egy időből származó más maszkok tulajdonságaival is.
A maszknak a méretei megegyeznek az emberi arc méreteivel. A maszkot mészkőből faragták ki, amelyen két tátongó lyuk jelöli a szem helyét. Ezenkívül a szájnak is külön megjelölt helye van. Az oldalán pedig két lyuk található. Feltehetően ezeknek a segítségével rögzítették a maszkot a fejre.
A maszkok fontossága
A maszkok nem csak művészeti értékük miatt fontosok, hanem a tudományos jelentőségük miatt is. Ez volt az az időszak, amikor az emberiség elkezdett letelepedett életmódot folytatni, és megalakultak az első igazi falvak és városok. A vadászó-gyűjtögető életmódról való áttérés a földművelésre és az állattenyésztésre, jelentős növekedést jelentett a rituális tevékenységek számában.
Az emberek számának növekedésével, egyre inkább szükségessé válik valamiféle társadalmi kontroll kialakítása. Ilyenkor kezdenek az emberek rituális tevékenységek felé fordulni, amelyeknek elengedhetetlen részei a segédeszközök, mint a maszkok vagy figurák — írja a National Geographic. A probléma, hogy a rituálék jelentőségét nem tudják pontosan meghatározni.
A kőkori maszkok jelentős része privát kollekciókból származik, ahol a maszkok eredet és megtalálásának módja és helye rég feledésbe merült. A 16. maszk megtalálásáig összesen kettő maszknak volt régészeti kontextusa. Az egyiket a Nahal Hemar barlangban találták, míg a másikat egy izraeli tábornok vásárolta meg.
A 16. maszk esetében a megtaláló visszavezette a régészeket a lelőhelyre. Felszíni vizsgálatokból megállapították, hogy területen kovakő eszközök is találhatók, amelyek időszámításunk előtt 7500 és 6000 körüliek lehetnek. Azonban még ha biztosan tudják is a maszk eredetének helyét, az sem árul el sokat arról, hogy hogyan használták. Mivel csak 16 maszkot tudtak eddig azonosítani, így feltételezhető, hogy más leletek akár a hamisítványok is lehetnek.
A maszkok többsége a Júdea dombjairól és sivatagjaiból került elő. Ameddig azonban nem régészek találják meg ezeket a maszkokat, és azokat tudományos módszerekkel kerítik elő, addig nem lehetnek biztosak az eredetiségükben. Többen még a legutóbbi maszk eredetiségében is kételkednek. Bár lenyűgöző felfedezések ezek a maszkok, sem a felhasználásukról, sem pedig az eredetiségükről nem lehet biztosat mondani.
Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
A magyar történelem legrégibb térképe: Tabula Hungariae
Már bűncselekmény lehet, ha kriptóval kereskedsz – új magyar törvény lépett életbe
Új négycsillagos hotel nyílt Budapest szívében, a Lánchíd mellett – KÉPEK
Magyarországon tilos a melegházasság, de egy esetben mégis el kell azt ismerni – mutatjuk
Az üzbég-azeri együttműködés fejlesztéséről
Még a kínaiakat is meglepte: központi utasításra rúgtak ki magyarokat a debreceni CATL-gyárból, helyükre vendégmunkások jöhetnek
