Rosszul tudtuk? Egy koponya elemzése szerint Európából vándorolhattak Afrikába őseink

Sokáig úgy hitték, hogy őseink kizárólag Afrikából származnak. Azonban a Törökországban talált 8,7 millió éves majom koponyája arra utal, hogy először Európában jelentek meg.

A koponya az Anadoluvius turkae nevű, újonnan azonosított majomé, és állítólag a korai homininusok, az afrikai majmokat és az embereket is magában foglaló csoport, első ismert terjedése. A tudósok szerint a koponya azt bizonyítja, hogy az emberfélék Nyugat- és Közép-Európában fejlődtek ki, és több mint ötmillió évet töltöttek ott, mielőtt a Földközi-tenger felől Afrikába vándoroltak.

Az a széles körben elterjedt nézet, hogy őseink Afrikában fejlődtek ki, nagyrészt a Sahelanthropus tchadensis koponyájából ered, amelyről úgy vélik, hogy az emberi családfa legidősebb ismert faja. Ezen ősünk akár már hétmillió évvel ezelőtt is élt, adta hírül a Daily Mail.

Az új kutatás egy 2015-ben a lelőhelyen feltárt, jó állapotban fennmaradt részleges koponya elemzésén alapul, amely tartalmazza az arcszerkezet nagy részét és az agyhártya elülső részét.

Mégsem Afrika a kiindulópont?

Az eredményeket a Communications Biology című szaklapban megjelent tanulmányban ismertetik, amelyet David Begun professzor, a Torontói Egyetem és Ayla Sevim Erol professzor, az Ankarai Egyetem munkatársa vezet. A koponyát a törökországi Cankiri közelében található Çorakyerler lelőhelyen találták meg, amely Ankarától mintegy 140 kilométerre északra fekszik.

A kutatók szerint az Anadoluvius 110 és 130 kilogramm közötti súlyú volt, száraz erdei környezetben élt, és valószínűleg sok időt töltött a földön. Begun elmondta, hogy az arc nagyrészt teljes, miután tükröztük. Az új rész a homlok, amelynek csontja körülbelül a fejtetőig megmaradt. A korábban leírt fosszíliáknak nincs ekkora agykoponyájuk.

A kutatók azt is felvetették, hogy az Anadoluvius és más, közeli területekről származó majmok, például a görögországi és törökországi Ouranopithecus és a bulgáriai Graecopithecus a korai emberszabásúak egy csoportját alkották. Ez arra utal, hogy a legkorábbi homininok Európában és a Földközi-tenger keleti részén jelentek meg. Pontosabban, az ősi balkáni és anatóliai majmok a nyugat- és közép-európai ősökből fejlődtek ki.

A kutatás átfogóbb adataival bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a többi majom is homininus volt, és azt jelenti, hogy valószínűbb, hogy az egész csoport Európában fejlődött ki és diverzifikálódott, mint amely szerint a majmok különálló ágai korábban több millió év alatt egymástól függetlenül költöztek be Afrikából Európába, majd kihaltak.

Begun elismerte, hogy ez utóbbira nincs bizonyíték. Ez továbbra is kedvelt javaslat azok körében, akik nem fogadják el az európai eredet hipotézisét.

Ezek az eredmények ellentmondanak annak a régóta uralkodó nézetnek, hogy az afrikai majmok és az emberek kizárólag Afrikában fejlődtek ki. Míg Európában és Anatóliában a korai homininusok maradványai bőségesen megtalálhatók, Afrikából teljesen hiányoztak egészen addig, amíg az első hominin mintegy hétmillió évvel ezelőtt meg nem jelent ott.

Ez az új bizonyíték alátámasztja azt a hipotézist, hogy a homininok Európában alakultak ki, és sok más emlősállattal együtt kilenc és hétmillió évvel ezelőtt terjedtek el Afrikában, bár nem bizonyítja ezt véglegesen. Ehhez még több nyolc és hétmillió év közötti fosszíliát kell találnunk Európából és Afrikából, hogy végleges kapcsolatot teremtsünk a két csoport között.

Érdemes elolvasni:

• Az Agyaghadsereg átka, amely lesújtott megtalálóira
• Így nézett ki egy kőkori maszk 9000 éve