Persze a kását most sem eszik annyira forrón (vagy ha már történelem: nem tölt olyan gyorsan a porosz), mint azt elsőre gondolnánk. De a fotón látható mellszobor valóban kísértetiesen hasonlít Sztálinra, akinek többek között a hazánk szovjetizálását, a rákosista elnyomást, a padlássöpréseket, a gulágra hurcolásokat és például a recski koncentrációs tábort is köszönhetjük. Elmondjuk, hogy mi a rejtély kulcsa.
Sztálin, a közellenség
Azt talán még a magukat kommunistának valló magyarok sem gondolják, hogy Sztálin Szovjetunió-beli uralma jót tett hazánknak. Kétségtelen, hogy az “általa vezetett” Szovjetunió űzte ki hazánk területéről a náci és nyilas csapatokat, de helyére nem a nyugodt, demokratikus, népi-nemzeti fejlődés alternatíváját állította, hanem a kommunista tömbbe való erőszakos beolvasztást. 1944 és 1948 között a demokrácia utolsó írmagvát is elüldözték vagy kiirtották hazánk területéről, Sztálin maga pedig – az általa bábként hazánk élére ültetett Rákosi Mátyással együtt – hazájában is szitokszó lett még sajátjai körében is. Érdekel a történelem? ITT van tematikus oldalunk.
Nem véletlen, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc egyik legszimbolikusabb momentuma volt a mai Városliget szélén, az akkori Felvonulási téren felállított grandiózus Sztálin-szobor ledöntése. Már csak az a kérdés, hogy mégis mit keres a világ első mérnökképző egyetemének, a BME központi épületének aulájában a szovjet vezető mellszobra. Egy olyan helyen, ahol bárki láthatja, aki az egyetemre érkezik, azon a helyen, ahol a gólyák útjukra indulnak és ahol a végzettek átveszik diplomájukat. Íme egy fotó:
Ez is érdekelhet:
- Az orosz medve szinte mindig belebukott a nagy hódító terveibe – ITT olvass tovább
- „Mi kommunista ifjak indulunk”- a Memento Park szoboróriásai
Jól álcázza magát a szovjet diktátor
Nos, mint a fotón is látható, a megoldás egyszerű. A mellszobor nem Sztálint, hanem többek között a transzformátor feltalálóját, Zipernowsky Károlyt ábrázolja. Viszont feltűnően hasonlít a szovjet diktátorra, miközben itt van egy fotó Zipernowskyról és Sztálinról. Ők ketten aztán tuti nem hasonlítottak egymásra.
-
- Forrás: Wikimedia
-
- Forrás: Wikimedia
Valahogy mégis úgy tűnik, mintha az alkotó nem Zipernowskyt vette volna alapul, hanem Sztálint és valami hasonló mintáról dolgozott volna, mint a Sztálin-múzeumban, Goriban (Grúzia) kiállított mellszobor:
Forrás: Wikimedia
Vagy még inkább a gyűlölt budapesti Sztálin-szobor:
Fortepan / Marics Zoltán
Zipernowskyra (1853-1942) egyébként méltán lehet büszke az egész magyar műszaki közösség, hisz korát messze megelőzve ért el elképesztő eredményeket elsősorban az elektrotechnikában. A teljesség igénye nélkül nevéhez fűződik többek között a Nemzeti Színház és a Keleti pályaudvar váltakozó áram segítségével történő világítása (miközben Edison és Siemens is megoldhatatlannak tartotta ezt). De már 1891-ben Budapest-Bécs nagysebességű, 250 km/h-s elektromos motorkocsi-összeköttetésről álmodott.
Csak egy női szobor van a BME-n
A BME területén egyébként 77 szobor, dombormű és egyéb plasztika van kiállítva, jelentős többségük személyeket ábrázol, például az Országházat tervező Steindl Imrét, a porlasztót feltaláló Csonka Jánost vagy éppen a hologramot megalkotó Gábor Dénest. Érdekesség, hogy a “vegyészt” ábrázoló allegorikus női alakon kívül más hölgyet nem találtunk a felsorolásban, de lehet csak mi néztünk rossz TÁBLÁZATOT. Hogy miért mintázták meg a Műegyetem aulájában mégis feltűnően nem önmagáról, hanem Sztálinról, rejtély. Ha esetleg van erről információja, küldje el nekünk az in**@*********ar.hu email címre.
A Corvinuson egyébként 2014-ig volt felállítva az eredeti névadó, Karl Marx szobra. Akkor a Kereszténydemokrata Néppárt szólította fel az egyetemet a szobor eltávolítására, aminek kisvártatva eleget is tettek, az egyetemtörténeti kiállításra száműzve azt.
