Ezek a gyönyörű gyémántok a Föld legnagyobb erejű katasztrófái során keletkeznek

A rózsaszín gyémántok olyan hihetetlenül ritkák, hogy ha el is adnak egyet, az milliárdokért kel el.

A tudósok úgy vélik, hogy a rendkívül ritka drágakövek akkor válnak rózsaszínűvé vagy vörössé, amikor a tektonikus lemezek olyan nagy erőkkel ütköznek, hogy kristályrácsaik szó szerint meghajlanak, írja a Futurism a CNN beszámolója alapján.

Most a kutatók azt állítják, hogy új módot találtak a kialakulásukra, és ráleltek azokra a geológiai folyamatokra, amelyek hatására a rózsaszín gyémántok kialakultak és a mélyből a felszínre kerültek.

Felfedezésük részeként bizonyítékot találtak arra, hogy a nyugat-ausztráliai Argyle gyémántlelőhely bányájából származó rózsaszín gyémántok abból az időből származhatnak, amikor egy ősi szuperkontinens, Columbia, vagy más néven Nuna több milliárd évvel ezelőtt több darabra szakadt. Ez temérdek információt nyújt bolygónk kérgének kialakulásáról, kiváltképp annak korai szakaszáról.

10-ből 9 gyémánt ugyanarról a lelőhelyről kerül elő

A Live Science szerint az Argyle-lelőhely a valaha felfedezett rózsaszín gyémántok 90 százalékának forrása. A Nature folyóiratban megjelent tanulmány új elmélete szerint ezek a ritka drágakövek körülbelül 1,3 milliárd évesek. Nagyjából 100 millió évvel idősebbek, mint a korábbi becslések vélték.

A kutatók a Rio Tinto bányatulajdonos által szállított gyémántokra irányított lézersugár és tömegspektrometriás elemzés után jutottak erre a következtetésre.

Az adatok azt sugallták, hogy a gyémántok körülbelül akkor keletkeztek, amikor Columbia felbomlott, és létrehozta a nyugat-ausztráliai Argyle-formációt. A kutatók szerint az ütköző kéreg mozgása okozta, hogy ezek a ritka gyémántok mindössze napok vagy hetek alatt a felszínre úsztak.

“Azt hiszem, azt látjuk, hogy általában véve a köpeny destabilizálódik, amikor a szuperkontinensek felbomlanak”, nyilatkozta a Live Science-nek Hugo Olierook, az ausztráliai Curtin Egyetem kutatója.

Úgy tűnik, hogy ez a hasadási folyamat nem csak a peremeken, hanem a kontinensek közepén is létrejön, és talán ez teszi lehetővé, hogy a gyémántok középről a felszínre kerüljenek.

A kérdés azonban továbbra is fenn áll. Hol rejtőznek még a keresett gyémántok?

Olierook és kollégái kutatásai szerint több ilyen gyémánt lehet eltemetve egy vastag kőzet- és üledékréteg alatt.

“A legtöbb gyémántlelőhelyet az ősi kontinensek közepén találták, mert a befogadó vulkánok általában a felszínen vannak kitéve a felfedezők számára”, magyarázta Olierook. “Az Argyle két ilyen ősi kontinens varratánál fekszik, és ezeket a széleket gyakran homok és talaj borítja, így fennáll a lehetősége, hogy hasonló rózsaszín gyémántot tartalmazó vulkánok még mindig felfedezetlenül hevernek, többek között Ausztráliában is.”

A Live Science-nek adott interjújában azonban Olierook egy kicsit optimistábbnak tűnt.

“Úgy gondolom, hogy találunk még egy Argyle-t, egy újabb rózsaszín gyémánt lelőhelyet. De ehhez nagy szerencse kell”.

Érdemes elolvasni:

• Minden térkép rossz, ezt a tudósok is tudják, de mégsem változtatnak semmin
• 375 éve elveszett kontinenst találtak meg