Amatőr kincsvadász bukkant az ‘évszázad aranyleletére’

Képernyőfotó: Arkeologisk museum, Universitetet i Stavanger/Youtube

Egy amatőr fémkereső Norvégiában nemrégiben felfedezte azt, amit a régészek az “évszázad aranyleletének” neveztek.

Kilenc gravírozott arany medált, tíz aranygyöngyöt és három aranygyűrűt ásott ki Rennesøy szigetén. Mind a Kr. u. 6. századból származik.

Erlend Bore kezdetben azt hitte, hogy régi csokoládéérméket ásott ki, ám valójában aranyra bukkant. A hatóságok szerint a felfedezés az első ilyen jellegű az országban az 1800-as évek óta, jelenti a Greek Reporter.

“Ez az évszázad aranylelete Norvégiában”, mondta Ole Madsen, a Stavangeri Egyetem Régészeti Múzeumának igazgatója. “Egyszerre ennyi aranyat találni rendkívül ritka.”

Az 51 éves Bore a nyáron tette a felfedezést. Egy nap, miután kevés sikerrel kutatott, úgy döntött, hogy stratégiát változtat, mesélte a Norvég Rádiónak (NRK). Végignézett a tájon, és arra gondolt: “Ha régi lennék, hol lehetnék?”.

Bore magasabb területre ment, ahol a fémdetektora csipogni kezdett. “Hirtelen egy aranykinccsel a kezemben ültem”, meséli az NRK-nak. Nem sokkal később fotót küldött a leletről a közeli szakembereknek.

Elrejtett értéktárgyak vagy áldozatok az isteneknek?

A medálok és gyöngyök egykor valószínűleg “egy kivételesen pompás nyakláncot” alkottak, írja Håkon Reiersen, a múzeum régésze. Az ékszereket “képzett aranyművesek készíthették, és a társadalom legbefolyásosabb tagjai viselhették”.

A Kr. u. 500 körülre datált leletek a történelem egy különösen nehéz időszakából származnak. “Ez az időszak valószínűleg krízist jelentett a terméskiesésekkel, az éghajlat romlásával és a járványokkal. A Rogalandban ebből a korszakból származó számos elhagyott tanya arra utal, hogy a válság különösen keményen érintette ezt a régiót.”

A lelőhely és a történelmi kontextus alapján Reiersen úgy véli, hogy a leletek “valószínűleg vagy elrejtett értéktárgyak, vagy az isteneknek szánt áldozatok voltak abban a drámai időszakban”.

A medálok lovak ábrázolásával is figyelemre méltóak. A hasonló medálokon ebből az időszakból gyakran szerepelnek a beteg lovakat gyógyító Odin északi isten képei, és azért viselték őket, hogy védelmet és jó egészséget hozzanak – olvasható Sigmund Oehrl, a Régészeti Múzeum másik régésze közleményében.

Bár Odin nem szerepel az újonnan felfedezett medálokon, Oehrl úgy véli, hogy hasonló jelentést hordoztak.

“Ezeken az arany medálokon a ló nyelve kilóg, testtartása és kicsavart lábai pedig arra utalnak, hogy sérült. A kereszt keresztény szimbólumához hasonlóan, amely ugyanebben az időben terjedt el a Római Birodalomban, a ló szimbólum a betegséget és a megpróbáltatásokat jelképezte, de egyben a gyógyulás és az új élet reményét is.”

A norvég törvények szerint az 1537-nél régebbi tárgyak és az 1650-nél régebbi érmék állami tulajdonba kerülnek. A Régészeti Múzeum konzervátorai most tisztítják a leleteket, amelyeket reményeik szerint közszemlére tesznek majd.

Bore azonban megkapja a megtalálói díjat, és azt tervezi, hogy folytatja új hobbiját. Mint az NRK-nak elmondta: “Még nem találtam ezüstérmét”.