Petőfi szerb volt, állítják a szerbek, és egy emlékbélyeggel nyomatékosítják azt

A Petőfi-emlékév során a szerb posta a költő születésének 200. évfordulója alkalmából emlékbélyeget ad ki.

A Délhír szúrta ki, hogy szerb posta Facebook-posztjában jelentette mindezt be. Ott külön kiemelték, hogy

Petőfi művei a szerbiai általános- és középiskolák tananyagának a részét képezik, de a szerb kultúrára is nagy hatást gyakorolt a költő, aki verseivel inspirálta Đura Jakšić és Jovan Jovanović Zmaj szerb költőket is.

A költő származására is kitérnek, ahol “történelemhamisító módon, a hivatalos történettudomány által rég meghaladott állítást közölnek a származásáról.”

A szerbek szerint

Származását máig vitatják, de egyes források szerint Sándor apja, Stevan (Ištvan) Petrović szerb származású, anyja, Marija Hruzova szlovák származású volt. Keresztelésekor az Aleksandar Petrović nevet kapta, amelyet később Petőfi Sándorra változtatott.

Ahhoz, hogy megállapíthassuk ezen állítás alaptalanságát, semmilyen PhD sem szükséges, ugyanis egy rövid internetes keresés után hamar kiderül, hogy ezek az állítások egyszerűen nem valósak. Ennek kapcsán rengeteg mélyreható tudományos anyag készült, amely legismertebb költőnk életéről szól. De ha csak a Petőfi Sándor névre rákeresünk, akkor a róla szóló Wikipédia szócikkben is a következőket olvashatjuk:

Édesapja Petrovics István (Kartal, 1791. augusztus 15. – Pest, 1849. március 21.) mészárosmester, felvidéki szlovák családból származott (a közhiedelemben elterjedt szerb származással szemben), de ő magyarnak vallotta magát. Apjának szlovák származását valószínűsíti annak evangélikus vallása (a szerbek általában ortodoxok), illetve Kiss József és Jakus Lajos kutatásai miatt, akik apai ágon 1685-ig, a Nyitra vármegyei Vagyócig vezették vissza Petőfi származását. Vagyis a Petrovicsok csakúgy Felvidékről származnak, mint az anyai ág, amely a Turóc vármegyei Necpál községből ered. Apai nagyapja Petrovics Tamás, aki 1770-ben 26 évesen költözött el Aszódra.

Megtisztelő, hogy a szerb posta, és így Szerbia is részt vesz Petőfi Sándor ünneplésében, amely a délvidékieket és minden magyart jó érzéssel töltheti el. Viszont ahogyan a Délhír is írta, szerencsésebb lett volna, ha az ünneplés során nem hangoztatják a saját, a tudomány által már amúgy is megcáfolt elméleteiket, bármekkora hatással legyen is Petőfi a szerb irodalmi életre.

Hogy az emlékbélyegről is essen szó, a “Lovas Ildikó által vezetett VM4K – Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ, a Magyar Szó napilap és fórum nyomda és a szerb posta szakmai együttműködése nyomán jött létre, Boban Savic akadémiai festőművész alkotását felhasználva.”

Érdemes elolvasni:

• Zelenszkij meglepő embert választott a tanácsadói feladatra
• Új kortárs képzőművészeti vásár indul szeptemberben Budapesten