A mai nap folyamán a lengyelek az urnákhoz vonulnak, hogy megválasszák a parlamenti képviselőket. A választás kimenetele nem teljesen egyértelmű. Az országban növekvő ellenérzés van a jelenleg regnáló párt politikájával szemben, de a közvélemény-kutatások sokszor fals információkkal tudnak szolgálni, főleg választások esetében.
Október 15-én, vasárnap a lengyelek az urnákhoz vonulnak a parlamenti választások alkalmával. Az inkumbens Jog és Igazság (PiS) pártja szeretne harmadik alkalommal is kormányra jutni. Ez példátlan lenne Lengyelország történetében. Az ellenzék tart tőle, hogy Jog és Igazság pártjának újbóli megválasztása az országot az Európai Unióból való kilépés útjára terelhetné — írja a Reuters.
A közvélemény-kutatások szerint az inkumbens PiS továbbra is elsőként fog végezni a választásokon, azonban a parlamenti többségét elveszítheti. Ennek hátterében a demokratikus értékek visszaszorulása, az Európai Uniós pénzek elakadása, és a nők jogainak csorbulása állhat. A lengyel választások globálisan is érdekesek, hiszen Lengyelország a NATO egyik kulcsszereplője a orosz-ukrán háborúban. Ebben a kérdésben mind az ellenzék, mind pedig a kormány teljesen egyetért.
Mik az álláspontok?
A kormány narratívája a választással kapcsolatban, hogy vagy a biztonságot választják, vagy pedig a megállíthatatlan emigrációt. Természetesen a kormány az ellenzéket bevándorláspártinak állította be. Ezenkívül az elnyugatiasodás veszélyével is fenyegetnek, amely veszélyezteti Lengyelország katolikus beállítottságát. A PiS vezetője, Jaroslaw Kaczynski úgy fogalmazott: “Ez a választás megmutatja, hogy továbbra is lengyelek fognak kormányozni, vagy pedig Berlin és Brüsszel.”
A PiS 2015-ben került kormányra, azóta pedig rendszeresen antidemokratikus vádak kereszttüzébe került. Az igazságszolgáltatás politizációjával, és propaganda terjesztéssel is vádolják. Ezenkívül még a homofóbia terjesztésével és felerősítésével is sokan támadják a kormányt. A PiS tagadja a vádakat, azt pedig pláne, hogy az EU-ból való kilépés valóban cél lenne. A kormány a kommunizmus utolsó maradványainak felszámolásával és a gazdasági sikerekkel érvel. Az osztogatás fontos szerepet játszott a kampányokban, amelyekről azt állítja a kormány, hogy az ellenzék vissza fog vonni.
Az ellenzék legerősebb pártja a Liberális Polgári Koalíció, amelyet Donald Tusk vezet. A párt a PiS reformjainak visszavonásával kampányol, illetve a Brüsszellel való konfliktusok enyhítését és felszámolását ígérik. Tusk pártjának egyik kardinális pontja a szociális támogatások növelése.
A választások ma kilenc órakor fognak befejeződni, amely után egyből megkezdődik a szavazatok leszámolása. Elemzők szerint a PiS többségének elveszítése instabilitást hozhat Lengyelországba, még ha csak rövidesen is. Nem kizárt, hogy az ellenzék kerül ki győztesen a választásokról, de a kormányalakítás itt is időbe telhet. Sokan csalódottak lennének, ha PiS harmadik alkalommal is meg tudná őrizni hatalmi pozícióját. A gond csak az, hogy instabil időkben, mint a jelenlegi válság vagy a háború inkább a status quo megőrzése felé szokta terelni a választópolgárokat.
Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Az emberiség történetének hiányzó láncszeme lehet a 7100 éves nő
Európa legerősebb hadseregei: ki költ a legtöbbet védelemre?
5 ikonikus magyar étel, amit híres emberekről neveztek el
Miért váltott Magyarország jobboldali közlekedésre 1941-ben?
Eddig jutott a második tárgyalás Ukrajna és Oroszország között
Éjszakai világító felhők: most megcsodálhatod ezt a különleges égi jelenséget
