2024. augusztusában a Lucara Diamond Corporation bejelentette, hogy a botswanai Karowe bányában egy lenyűgöző, 2 492 karátos gyémántot találtak. A narancs méretű kő a második legnagyobb, amit valaha felfedeztek. Bár ez rendkívüli felfedezésnek tűnhet számunkra, Botswana számára ez szinte hétköznapi esemény. Az elmúlt években rengeteg óriási gyémántot találtak az országban, és ez még csak nem is a legnagyobb. A 10 legnagyobb természetes gyémántból hét Botswanából származik, így az ország a világ leggazdagabb gyémántlelőhelyei közé tartozik. Oroszország ugyan több gyémántot termel, de ezek kisebbek, mint a botswanai kincsek.
Ez a történet több dimenzióval bír: hogyan váltak a gyémántok Botswana meghatározó erőforrásává az 1960-as években történt felfedezésük után? Hogyan jött létre a De Beers cég és Botswana kormánya közötti szokatlan együttműködés? És vajon Botswana képes volt-e elkerülni a “forrásátok” jelenségét, amely szerint a természeti erőforrásokban gazdag országok gyakran rosszabb helyzetbe kerülnek? — számolt be róla a SciShow.
A válasz ezekre a kérdésekre mélyen a föld alatt rejlik, és több milliárd éves történetre nyúlik vissza. Botswana ugyanis pontosan azon a helyen helyezkedik el, ahol a világ legjobb gyémántjai képződhetnek. Nézzük meg, hogyan alakult ki ez a különleges földtani helyzet, amely a világ egyik legnagyobb gyémántlelőhelyévé tette az országot.
Gyémántok születése: A föld mélyének titkai
A botswanai gyémántok története mélyen, a Föld felszíne alatt kezdődik, mégpedig a földköpenyben – ez a forró réteg a földkéreg és a mag között található. Míg más drágakövek, mint például a rubinok és a smaragdok a földkéregben képződnek, a gyémántok a köpenyben alakulnak ki, méghozzá 150-250 kilométerrel a felszín alatt. Ebben a mélységben van meg az a megfelelő hőmérséklet és nyomás, ami ahhoz szükséges, hogy a szénatomok gyémánttá rendeződjenek.
Ezért a gyémántok nem találhatók meg egyenletesen a földkerekség minden pontján. A gyémántképződéshez tökéletes egyensúly kell: ha túl meleg van, a szén elolvad, ha pedig a nyomás túl alacsony, akkor csak grafit keletkezik – ebből készítjük a ceruzáinkat is. Botswana szerencséjének első nyomát az adja, hogy az ország földkéregének nagy része egy úgynevezett ősföldön fekszik.
Miért fontosak az ősföldek?
Az ősföldek a földkéreg és a köpeny felső rétegeinek különösen vastag, stabil és nagyon öreg darabjai. Például a Kaapvaal-ősföld, amely Botswana alatt húzódik, több mint 3,5 milliárd éves. Ezek a ősföldek ideális helyek a gyémántok képződéséhez, mivel a vastagságuk révén nagy nyomást gyakorolnak a köpeny alatti rétegekre, és viszonylag hűvösen tartják azokat. Bár a hőmérséklet még így is 900 Celsius-fok felett van, ez a „hűvös” zóna kedvez a gyémántképződésnek.
Botswana különösen szerencsés helyzetben van, mivel a Kaapvaal-ősföld alatti terület a Föld történelme során többször is ütközött más kontinensekkel, ami még jobban megerősítette és vastagította ezt a réteget. Ezek az ütközések további alapanyagokat, köztük szenet hoztak, amelyek a gyémántképződéshez szükségesek.
A tengerfenék és a gyémántok kapcsolata
Az egyik érdekes dolog, amit a tudósok felfedeztek, az az, hogy a gyémántok szénjének egy része nem a föld belsejéből, hanem a felszín közeléből, konkrétan a tengerfenékről származik. Amikor egy óceáni lemez a kontinentális lemez alá szorul, úgynevezett szubdukció jön létre, amelynek során a tengerfenék szénalapú anyagai is bekerülnek a köpenybe. Ezek az anyagok hozzájárulnak a gyémántképződéshez, különösen, ha víz is jelen van, amely elősegíti a kémiai reakciókat.
Botswana területe alatt ez a folyamat legalább hét alkalommal lezajlott a Föld története során, ami magyarázatot ad arra, miért van itt ilyen hatalmas mennyiségű gyémánt.
A gyémántok útja a felszínre
Még ha a gyémántok ott is képződnek mélyen a föld alatt, hogyan kerülnek a felszínre? A válasz a kimberlit nevű kőzetben rejlik, amelynek kúp alakú tömegei mélyen a föld alá nyúlnak. A kimberlit a magma egy fajtája, amely hirtelen, robbanásszerűen tör fel, és gyakran gyémántokat is hoz magával. Bár ezek a kitörések több millió éve történtek, a kimberlit még ma is a gyémántvadászok fő célpontja.
Egy 2023-as tanulmány szerint ezek a kimberlit-kitörések összefüggésbe hozhatók a szuperkontinensek szétszakadásával. Ahogy a kontinensek eltávolodnak egymástól, a földköpenyben keletkező örvények a gyémántképződés helyéről felfelé nyomják a magmát, ami végül kimberlit-kitörést eredményez.
Botswana: A gyémántszerencse titka
Összefoglalva, Botswana szerencséje abban rejlik, hogy a Kaapvaal-ősföld tetején fekszik, amely nemcsak a gyémántképződéshez szükséges ideális körülményeket biztosítja, hanem több olyan tektonikai esemény is érte, amelyek lehetővé tették, hogy a gyémántok a felszínre kerüljenek. Ezért találhatóak itt a világ legnagyobb gyémántjai, beleértve a 2 492 karátos óriást is, amit a Karowe bányában találtak.
Botswana tehát nem véletlenül vált a világ egyik legfontosabb gyémántlelőhelyévé – ez egy több milliárd éves földtani történet eredménye.
Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:
Ez a halálos gomba már évezredek óta veszélyt jelent az emberekre
Mi a legnagyobb élőlény a Földön? Az 5 legnagyobb élőlény a Földön
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
A legfalánkabb fekete lyuk megválaszolhatja a csillagászok egyik legégetőbb kérdését
Egymillió embert sújtott ez a titokzatos betegség, majd nyomtalanul eltűnt
Íme Egyiptom kevésbé ismert piramisai a Középbirodalom korából
Miért Csókolózunk? Az Evolúciós Gyökerek a „Gondozó Végső Csókja Hipotézisben” Rejlenek
Noé bárkájához vezethet el a lenyűgöző 3000 éves térkép
Elhunyt szeretteinkkel beszélgetni AI segítségével? – A „digitális feltámadás” etikátlan, illegális és nem segít a gyász feldolgozásában