A piramis egy dombon található, amely a Taldy folyóra néz Karaganda Shet kerületében, amelyet a Karaganda Egyetem régészei tártak fel.
Az épület méreteit jól jelzi, hogy négy egymást követő ásatási szezonban dolgoztak a műemléken a szakemberek.
A kutatók szerint a piramis egy mauzóleumegyüttes egy uralkodó számára, aki a Begazi Dandibay kultúra idején uralkodott, a késő bronzkori időszakban, amely az andronovoi időszak utolsó szakaszában (i.e. 2000–1150) virágzott.
Maga az építmény a Heritage Daily írása szerint egy klasszikus lépcsős piramis, amely a Sari Arka sztyeppék azon régiójában épült, ahol a közösségek eltemették uralkodóikat és elitjüket. A mauzóleumként funkcionáló piramist a holttestek nyugovóra helyezésén kívül vallási szertartások szent helyeként is használták.
Az építményben talált leletek kora a szénizotóp-elemzés szerint az i.e. 14. és 12. század közöttre datálható.
Dr. Aibar Kassenali a Kazahsztáni Nemzeti Múzeumtól azt mondta, hogy: „Ha megnézzük a piramisban talált megmunkált köveket, a mauzóleum méretét, és azt a tényt, hogy egy ilyen hatalmas építmény a bronzkorban épült, mégpedig egy nagyon száraz vidéken, mint ez a sztyeppe, mindez a a Begazi Dandibay közösségek magas szintű művészeti ismeretéről és gazdag spirituális hiedelméről árulkodik.”
A régióban végzett ásatások során feltártak egy protovárosi települést is, amely szintén egy Begazi Dandibay kultúrához tartozik. Dr. Serhan Cinar, a múzeum egy másik munkatársa szerint ez a város, amely 15 hektáros területen terül el, kronológiailag ugyanabban a történelmi időszakban létezett, mint Trója Kis-Ázsiában, a korai mükénéi időszak Görögországban, és z egyiptomi Középbirodalom.
A település széles falakkal, tervezett utcahálózattal és komoly vízgyűjtő rendszerekkel rendelkezik.
A kutatók szerint a Begazi Dandibay közösségek szoros kapcsolatban álltak a dél-szibériai karasuk kultúrával, amely a prototörök kultúra alapja. Ennek hatása különösen azon, sírkamrához vezető folyosók kapcsán figyelhető meg, amelyek a Begazi Dandibay-fázis korában épültek, és amelyek mindig a napkelte irányába nyílnak, a hagyományos török vallási meggyőződés megnyilvánulásaként.
Ez is érdekes lehet:
- Kiderült, mire használták a templomosok a titkos alagútjukat?
- Furcsa kritériumoknak kellett megfelelnie a kínai császárok mennyasszonyainak
Source: