Víz alatt és elfeledve: 5 elsüllyedt város

Európa szabálytalanul kígyózó partjai csaknem 39 ezer kilométeren húzódnak, bár egyre gyorsuló ütemben zsugorodnak, átlagosan évi 2-4 millimétert. És bár ez kevésnek hangzik, korántsem jelentéktelen, és azzal fenyeget, hogy elnyeli Európa alacsonyan fekvő tengerparti városait, például Velencét és Amszterdamot.

Bár az európai part menti közösségeket fenyegető jelenlegi veszély példátlan és tagadhatatlanul összefügg az ember okozta éghajlatváltozással, a tengerek hullámzása nem új keletű aggodalom. Az elmúlt évezredek során a földrengéseknek, szökőáraknak és más természeti katasztrófáknak köszönhetően az árapály számos ősi várost vagy városrészt eltűntetett Európában és környékén.

A víz alatti régészek által megtalált helyszínek, mint Pavlopetri és Herakleion, az éghajlatváltozásra való figyelmeztetésként szolgálnak, valamint az ókor világának elmerült kincsesbányájaként. A Discover Magazine összegyűjtött néhány kevésbé ismert elsüllyedt várost, amelyek titkai most kezdenek felszínre kerülni.

Akra

A Boszporoszi Királyság egy romvárosának 7 kilométeres lelőhelye: Fotó: Kelet-Boszporoszi Expedíció

A görög befolyás az ókorban messze túlnyúlt Görögország jelenlegi határain. Akra görög városa a Fekete-tenger északi oldalán, a Krím-félsziget partjainál lévő Kercsi-szorosban feküdt. A Kr. e. 6. században alapított város az úgynevezett Boszporusz Királysághoz tartozott, amely az ókori Görögország gyarmati állama volt.

Mikor találták meg?

Akra elsüllyedt városának maradványait az 1980-as években fedezték fel az Orosz Földtani Társaság szerint. A város a szoroson való kiváló elhelyezkedésének köszönhetően szárazföldi és tengeri kereskedelmet egyaránt élvezett. A Fekete-tenger vize azonban a Kr. e. 3. században megemelkedett, ami miatt sok lakos elhagyta a területet. A Kr. u. 4. századra a város nagyrészt víz alá került.

Sziména

Sziménai sír maradványa. Fotó: erdem şen

Sziména elsüllyedt városa az ókori Lükia régió része, amely ma Törökország délnyugati partvidékén fekszik.

Miért süllyedt el Kekova?

A Kr. e. 2. században egy földrengés következtében Kekova területe a tengerszint alá süllyedt. Ez a város, és még néhány másik a környéken, része volt a Lükiai Ligának, a független mediterrán városállamok demokratikus szövetségének, amely a Kr. e. 1. században alakult. Ma Kekova területét az UNESCO világörökség listájára várják.

Agios Petros

Pavlopetri romjai. Képernyőfotó: YouTube/cf-apps7865

1967-ben Nicholas Flemming víz alatti régész fedezte fel a görög Pavlopetri városát, amelyet körülbelül 5000 évvel ezelőtt laktak először a Peloponnészosz déli részén fekvő Laconia partjainál. Tizennégy évvel később, 1981-ben a Southamptoni Egyetem régésze újabb elsüllyedt települést talált, ezúttal sok évvel idősebbet.

Hol van Agios Petros városa?

Agios Petros városa az Égei-tengeri szigetek partjainál, a névadó szigetecske közelében fekszik. Egy olyan helyen, ahol földművesek és halászok telepedtek le valamikor Kr. e. 6000 előtt. Az ókori helyszínen jelenleg is folynak kutatások, amelyeket Nikos Efstratiou, a Thesszaloniki Arisztotelész Egyetem régésze vezet.

A kutatók eddig tengeri falakat és több olyan építményt találtak, amelyek házak lehetnek. Korábbi expedíciók során találtak tárgyi emlékeket is, köztük állatcsontokat, kőszerszámokat és kerámiákat.

Kanopusz

Kanopusz, Hérakleion és Menutisz térképe. Illusztráció: Chris Osenbrück

Az egyiptomi Hérakleion városára sok figyelem irányul. A Kr. e. 8. században alapított város híres templomairól, amelyek – romokban – a Földközi-tenger vizében maradtak fenn. Idén például a kutatók Herakleion maradványai között megtalálták Amun isten templomát, tele arany csecsebecsékkel és egyéb kincsekkel. Kevesebb figyelmet kap azonban a város szomszédja, a Nílus-delta nyugati részén elsüllyedt Kanopusz.

Mi történt Kanopusz városával?

Kanopusz romjai arra engednek következtetni, hogy a helyszín csodálatos építményekkel is büszkélkedhetett, többek között Ozirisz és Szerapisz istenek szentélyeivel. A későbbi időkben Hadrianus római császár annyira élvezte Canopus látogatását, hogy néhány épületének másolatát Rómában készíttette el, Franck Goddio régész szerint, aki körülbelül két évtizeddel ezelőtt fedezte fel Canopus maradványait. A Kr. e. 8. századra azonban a tengerszint emelkedése, a földrengések és a szökőárak mind Canopust, mind Herakleiont a földdel tették egyenlővé, és a városokat a tengerbe taszították.

Rungholt

Rungholt maradványai madártávlatból. Fotó: Ralf Roletschek

Ami a legendás Atlantisz városa a Földközi-tengerhez, az Rungholt az Északi-tengerhez. A várost, amely kereskedelmi központ volt, 1362-ben egy hatalmas viharhullám, az úgynevezett “Emberek nagy vízbefúlása” elöntötte. A legendák régóta úgy tartják, hogy ezt az elveszett települést lakói büntetésül az óceánba vetették. A város pontos helye azonban sokáig ismeretlen volt – egészen mostanáig.

Mikor fedezték fel?

2023-ban kutatók víz alá merült romokat találtak, amelyek valószínűleg Rungholthoz köthetők. A romok frízek voltak, amelyeket a mai Németország és Hollandia partjainál élő germán nyelvű népcsoport épített a Kr. u. 12. században. A helyszínen, a Wadden-tenger közepén fekvő Hallig Südfall-sziget körüli iszapban egy nagy templom maradványait fedezték fel.

Érdemes elolvasni:

• 25 ezer éves és ebbe a hegybe épült a világ első piramisa
• Tejfakasztójába halt bele Szapolyai János magyar király