Sötétben világító majmot alkottak tudósok
Kínai tudósok bejelentették, hogy világító zöld majom született. És valóban létezik. Mint arról a The Independent beszámol, a laboratóriumban született főemlős a világ első “kiméra” majmaként írta be magát a történelembe.
A kiméra olyan állat, amelynek DNS-állománya kettőnél több ivarsejtet tartalmaz. Ebben az esetben a hosszúfarkú makákó két genetikailag különböző, azonos fajhoz tartozó embrió kombinálásával jött létre, írja a Futurism.
És minden jel szerint ez a kis majom, amelyet a kutatók sajnos tíz nap után elaltattak, valóban furcsa egyed volt. A csütörtökön, a Cell című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a kis makinak fluoreszkáló zöld szemek mellett világító zöld arca és ujjbegyei is voltak.
A kutatók nem csak heccből próbáltak egy ilyen főemlőst létrehozni. A tudósok gyakran használnak kiméra egereket és patkányokat laboratóriumi körülmények között az embrionális fejlődés tanulmányozására, valamint a betegségek előrehaladásának vizsgálatára élő szervekben és szövetekben.
Az egerek és patkányok azonban genetikailag közel sem hasonlítanak annyira az emberhez, mint főemlős rokonaink, ami azt jelenti, hogy a kiméra majmok sikeres megalkotása sokkal pontosabb eszközt kínálhat az emberiségnek a sejtek tanulmányozására és a betegségek modellezésére.
Vajon etikus a tudomány oltárán így játszadozni az élettel?
“Az egerek nem reprodukálják az emberi betegségek számos aspektusát, mivel fiziológiájuk túlságosan különbözik a miénktől”, mondta a CNN-nek a tanulmány vezető szerzője, Zhen Liu, a Kínai Tudományos Akadémia kutatója. “Ezzel szemben az ember és a majom genetikailag közel állnak egymáshoz, így az emberi betegségek hűebben modellezhetők a majmokban.”
A majom létrehozásához a tudósok őssejteket vettek egy egyhetes donor embrióból és egy másik, valamivel fiatalabb embrióhoz adták őket. Ezeket az aztán több nőstény makákóba ültették be, ami összesen 12 terhességet eredményezett. Ebből a tizenkettőből hat csecsemő született és egy, a szóban forgó hím, élve jött a világra.
Bár nem élt sokáig, sikeres születése jelentős előrelépést jelent a génmódosítási kutatásban. Mint a ScienceAlert megjegyzi, a kiméra főemlősök létrehozására tett korábbi kísérletek során a donor DNS mélyen alulreprezentált volt az utódok testszöveteiben. Ezúttal azonban a tanulmány szerint a donor DNS-ét 26 különböző testszövetben találták meg, méghozzá 21-től egészen elképesztő 92 százalékig terjedő arányban. Ezek jelentős növekedést jelentenek a korábbi vizsgálatokhoz képest, és izgalmas fordulatot jelentenek a genetikai kutatók számára.
De miért volt zöld a majom?
A tudósok különösen izgatottnak tűnnek a főemlősök agyszövetében talált donorsejtek nagy csoportosulása miatt. Mint Miguel Esteban, a tanulmány társszerzője, a Kínai Tudományos Akadémia Guangzhou-i Biomedicina és Egészségügyi Intézetének vezető kutatója a CNN-nek elmondta, ez a felfedezés arra utal, hogy a kiméra makákók egy napon hasznosak lehetnek “a neurodegeneratív betegségek modellezésében”.
Arra is van válasz, hogy miért zöld ez a kis kobold. Amikor a tudósok egyesítették az embriókat, zöld fluoreszkáló fehérjét adtak a donorsejtekhez. Így könnyebben nyomon tudták követni, hogy a DNS egy része hová terjedt. Ezt szem előtt tartva, az, hogy kívülről-belülről látható volt, elég hajmeresztő dolog.
Bármennyire is lenyűgöző ez az áttörés, nem szabad elfelejteni, hogy a majom nem született egészségesen. Ha így lett volna, a kutatóknak nem kellett volna elaltatniuk mindössze tíz nap után. Tehát még hosszú út áll előttünk az első valóban életképes kiméra főemlőshöz vezető úton.
Ettől függetlenül ez a tanulmány mérföldkőnek tekinthető. Vagy legalábbis olyan kísérletnek, amely megnyitja az utat a jövőbeli áttörések előtt.
Érdemes elolvasni:
