Corvin János is megverte a törököket, mint a többi Hunyadi

Corvin Jánosról, Hunyadi Mátyás fiáról leginkább az maradt meg bennünk, hogy apja halála után képtelennek bizonyult győztes harcot vívni az örökségéért. Ám Corvin János közel másfél évtizedig élt még Mátyás király halála után. Jelentős szerepet játszott a délvidéki védekezésben II. Ulászló idején. Kevésbé ismert, de törökök elleni győzelmek is fűződnek a nevéhez, amelyekben egyáltalán nem hozott szégyent a családja nevére.

Veszteségekben felnőve

Corvin János helyzete a korabeli Európában is sajátosnak számított: a király nyilvánvalóan őt szánta örökösének, ám nem a királynétól, hanem apja korábbi viszonyából született. Más választás nem lévén, Hunyadi Mátyás birtokokkal, jövedelmekkel igyekezett megtámogatni Corvin János öröklését. A főurak egy részét feleskette, ám a legnagyobb erőfeszítés is hiábavalónak bizonyult. A kiszemelt örökös ugyanis mindössze 15 éves volt Mátyás halálakor, így könnyen vált belőle hívei és ellenfelei játékszerévé.

1490-ben így hiába indult eséllyel a magyar koronáért, az országgyűlésben nem nyert többséget. A híveivel délre vonulva végük Kinizsi Pál győzte le a Tolna megyei Szabaton falu határában lévő Csontmezőnél. A nélküle folytatódó örökösödési háborút végül II. Ulászló (1490-1516) nyerte meg. Corvin János apja által rátestált vagyona a vereség mellett már ekkor apadni kezdett: hogy elnyerje II. Ulászló bizalmát és hogy az ország meg tudja állítani Habsburg Miksa előretörését, átadta az új királynak Pozsony, Komárom és Tata várát.

Baldassare Estense – A fiatal Corvin János (Wikipédia)

BEZÁRÁS

Sőt, Corvin János vagyona tovább olvadt, amikor 1493-94-ben Szapolyai István nádor elfoglalta a liptói hercegségét, illetve Bajmóc várát. Szapolyai azzal indokolta a tettét, hogy a herceg nem fizette meg neki az Ausztria védelmében tett kiadásait, amelyekre Mátyás halála után ígéretet tett. Corvin János helyzetét az is nehezítette, hogy az örökösödési háború során eladósodott familiárisainak, továbbá Mátyás király nem mindig törvényesen adta neki a hatalmas vagyont, amelynek egyes részeit visszakövetelték tőle. (Például a Túz család szintén egy kisebb magánháborúba bonyolódott vele).

Ez utóbbi elindította a király és  a herceg közeledését. II. Ulászló demonstrálva ellátogatott a Felvidékre, Szapolyai birtokaira, ahol találkozott testvérével, János Albert lengyel királlyal, akivel megállapodtak, hogy segítik egymást egymás alattvalóival szemben. Bár Corvin emberei visszafoglalták a Túz család csapatai által elfoglalt birtokokat, közben Mátyás hadvezére, Kinizsi Pál szintén benyújtotta a számlát Corvinnak, aki nem tehetett mást, minthogy birtokaira terhelte az öreg hadvezér követeléseit.

Corvin János, a délvidéki törökverő

A király ezzel párhuzamosan a török ellen gyűjtött haddal leverte Újlaki Lőrinc herceget, Szapolyai legfontosabb szövetségesét. Szapolyai elszigetelődött és ki kellett egyezzen a királlyal. Corvin lengyel zsoldosokkal még megpróbálta 1496-ban visszaszerezni a felvidéki birtokait, de Szapolyai legyőzte őket. Ezzel csak magára haragította Ulászlót, aki átmenetileg elmozdította őt a korábban megszerzett dalmát-horvát-szlavón báni tisztségéből, de végül megszületett a kiegyezés. Az események során alapvetően a magyar történetírásban sokáig félreismert Ulászló nyerte a legtöbbet, hiszen így sikerült pacifikálnia az ország legnagyobb birtokosait.

Corvin János tehát nem lett boszniai király, ahogy azt korábban apja a Habsburgoknak felajánlotta, vagy ahogy az ország rendjei megígérték neki, de a felvidéki birtokai elvesztése után is maradt az ország egyik legnagyobb birtokosa. Bánságát pedig az Ulászlóval kötött egyezsége örökletessé tette. Délvidéki beágyazottságát erősítette a Frangepán Beatrixszal kötött házassága is 1496-ban. Miután az ország belső forrongása csitult és ő maga is idősebb és tapasztaltabb lett, a Délvidéket fenyegető török ellen fordulhatott.

Frangepán Beatrix, Corvin János felesége (Wikipédia)

Bár a törökökkel 1495-ben békét kötött az ország, portyázó hadjáratok kölcsönösen indultak. 1499-ben egy ilyen hadjárat vette célba Corvin birtokait is. Corvin János azonban összeszedte a seregét és Sibenik környékén szétverte a támadókat. Sőt, ezt követően ő maga csapott át török területre és el akarta foglalni Bisztrica várát, az ostrom azonban nem sikerült. 1500-ban pedig a Verbász mentén verte szét a törököket.

A jajcai siker

A boszniai védelem kulcspontja kétségtelenül Jajca vára volt, amelyet még Mátyás király foglalt el a törököktől. A várnak azonban akadt egy komoly stratégiai gyengesége: lényegében egy zsákban feküdt, a körülötte lévő erősségeket ugyanis a török birtokolta, ellátni pedig török területen keresztül lehetett. Emiatt lényegében a vár ostroma tálcán kínálta magát a törököknek. 1501-ben neki is láttak az ostromnak Iszkander pasa vezetésével.

Jajca vára manapság (Wikipédia)

A vár ostroma már a több hete tartott, amikor megjelent Corvin János és serege. A csata lefolyásáról keveset tudunk. Mind Corvin négyszögbe rendeződő gyalogsága, mind a lovasság kivette a részét a győzelemből, amely után a törökök készletei magyar kézre kerültek. A vár alatt négyezer török esett el, a magyar veszteség ennél jóval kisebb volt. Ez a siker már elhozta neki a nemzetközi hírnevet. Mivel sokszor működött együtt velenceiekkel, az is felmerült, hogy a városállam felfogadja őt zsoldosvezérnek, de a szerződés végül nem jött létre.

Corvin 1504-ben megpróbálta megszerezni a nádorságot, ám ellentétbe került az udvarban nagy befolyásra szert tevő fiatal királynéval, Candalei Annával, aki megakadályozta megválasztását. Ugyanebben az évben összecsapott egy portyázó török csapattal, amelyet létszámban jóval kisebb csapatával megpróbált megverni. Ezúttal azonban Corvin János húzta a rövidebbet: vereséget szenvedett és kis híján ő maga is fogságba került. Ráadásul összeszedett egy gyorslefolyású betegséget (egyesek szerint pestist), amely a megviselt szervezetével hamar végzett. 1504 októberében hunyt el. Hogy felnőtt volna-e apja és nagyapja hadvezéri nagyságához, azt korai halála miatt már nem tudjuk meg.