Máshol nőttek fel az ikrek, jelentősen eltér az intelligencia-hányadosuk
A dél-koreai Szöulban 1974-ben született nővérek két évesen szakadtak el egymástól.
Az ikerpár egyik fele egy piac forgatagában veszett el, és annak ellenére, hogy szülei még egy eltűnt személyekről szóló televíziós műsorban is szerepeltek, nem került elő a kislány.
Végül egy pár az Egyesült Államokból fogadta őt örökbe.
Az Amerikában nevelkedett gyerek nem tudott arról, hogy testvérei lennének, amíg 2018-ban be nem küldte a DNS-ét Dél-Korea családegyesítési programjába. Két évvel később meglepő hírt kapott: van egy egypetéjű ikertestvére, sőt, egy másik, idősebb testvére is.
A találkozásukat követően az ikreken egy sor tesztet végeztek el, amelynek célja az volt, hogy felmérjék intelligenciájukat, személyiségprofiljukat, mentális egészségüket és kórtörténetüket. Némileg meglepő módon az eredmények azt mutatták, hogy az Egyesült Államokban nevelkedett iker IQ-ja 16 ponttal volt alacsonyabb, mint a koreában felnőtt testvéreké.
A Personality and Individual Differences folyóiratban megjelent megállapítás ellentmond az egypetéjű ikrekkel kapcsolatos korábbi tanulmányoknak, amelyek szerint az átlagos IQ-különbség nem haladja meg a hét pontot. A két nővér közötti váratlanul nagy szakadékot kommentálva a tanulmány szerzői azt írják, hogy „feltűnő, hogy az ikrek jelentős különbségeket mutattak kognitív képességeikben, amelyek az erős genetikai befolyáshoz kapcsolódnak”.
Hogy ezt az eltérést az ikrek eltérő nevelése okozta-e, azt nehéz megmondani, bár a kutatók megjegyzik, hogy az Egyesült Államokban nevelkedett nővér korábban három agyrázkódást szenvedett el, ami befolyásolhatta kognitív képességeit.
Folytatva a páros értékelését, a kutatók közzétették, hogy „az ikrek személyiségének általános konfigurációja hasonló volt, összhangban a felnőttkori személyiségre gyakorolt mérsékelt genetikai hatásokról szóló irodalommal”.
„Figyelemreméltó, hogy mindkét iker kiemelkedően lelkiismeretes, illetve mindketten céltudatosak, jó a szervezőkészségük, kötelességtudóak és az élet minden területén törekednek a jó eredmények elérésére.” Érdekes, hogy ezek a hasonlóságok a nővérek eltérő élettapasztalata és otthoni környezete ellenére is fennmaradtak, és rávilágít arra, hogy a genetika milyen szerepet játszik az ember temperamentumának meghatározásában.
Például, míg a Koreában nevelkedett iker szerető és harmonikus családban nőtt fel, az örökbefogadott nővér keményebb nevelésről számolt be – náluk rendszeresek voltak a konfliktusok, sőt, később az örökbe fogadó szülei el is váltak. Ennek ellenére a pár azonos pontszámot ért el az önbecsülést és a mentális egészséget felmérő teszteken.
A pár megosztotta a kórtörténetét is, melyek közül a legszembetűnőbb egyezés az volt, hogy mindkettőjük petefészkéből daganatot távolítottak el. Az ikrek azonban különböztek egymástól kulturálisan bevésett ideológiájuk tekintetében: az Egyesült Államokban nevelkedett testvér individualista felfogást mutatott, míg a Koreában nevelkedett nővér inkább kollektivista értékeket vallott.
Meglehetősen ritkák az olyan esetek, amikor az ikrek külön nevelkedtek, és több ehhez hasonló esetet kellene tanulmányozni, mielőtt bármilyen határozott következtetést le lehetne vonni. Mindazonáltal ez a tanulmány érdekes betekintést nyújt az emberi fejlődést befolyásoló genetikai, kulturális és környezeti tényezőkbe.
Ez is érdekes lehet:
