1887. november 28-a nagy nap volt Budapest számára, ugyanis a Nagykörúton megkezdte működését az első villamos. A jármű csodálatos volt, hiszen nem gőz, és nem is állati erő hajtotta azt, hanem az elektromosság. A villamos még alsó áramszedővel volt ellátva, és rendkívül magas 10 kilométeres sebességgel száguldott.
Jedlik Ányos a dinamó elvet már 1856-ban lefektette, azonban még évtizedek munkája kellett ahhoz, hogy nagyobb járművek hajtására is alkalmas legyen. Werner von Siemens mutatta be 1879-ben első áramszedővel rendelkező villamosát Berlinben. 1881-től már a Lichterfelde állomás és a 2,5 kilométerre lévő akadémiát már villamosvonal kötötte össze. Az első belvárosi vonalat évekkel később Budapesten hozták létre, még csak kísérletként.
Balázs Mór eleinte gőzüzemű városi vasúthálózatot szeretett volna kialakítani, de sikerült megnyernie magának partnernek a Siemens & Halke céget. Mivel villamos még a városban sehol sem közlekedett, ezért létrehoztak egy próbapályát a Nyugati pályaudvartól a Király utcáig. 1887. október 1-jén kapták meg az építési engedélyt, és a hatóságok 10 kilométerben határozták meg a villamos sebességét.
Az első villamos
Budapest első villamosa eltért a külföldön használt modellektől. A budapesti jármű ugyanis nem felsővezetőkről kapta az áramot, hanem föld alatti vezetékről. Ennek oka az volt, hogy a Közmunaktanács nem engedélyezte a felsővezetékek kiépítését — írja a Pestbuda. A zöld színű vagonokat még kályhával fűtötték, a kocsikat pedig eredetileg Bécsből hozták. 1887. november 28-án indult útjára az első járat, amely megállt az Andrássy útnál, és igény szerint a Szondi utcánál is.
A járműnek szükséges áramot két gőzlokomobil termelte egy a Nyugati pályaudvar mellett elhelyezett pajtában. A kísérleti üzem sikeres volt, nagyobb balesetek nem történtek. Mondjuk 10 kilométeres sebességgel egészen nagy kihívás is lett volna balesetet okozni, bár még így is sikerült egy tejeskocsival koccannia a villamosnak. Az áramfejlesztő gőzgépek okoztak inkább problémákat, de a villamos maga hatalmas sikert aratott. Balázs Mór így megalapította cégét, a Budapesti Városi Vasút néven, és 1889-ben meg is indult a város első rendes villamos járata.
A 136 éves történet eredményét a mai napig is jól láthatjuk. a villamosközlekedés szerves részét képzi Budapestnek. Egyértelmű, hogy enélkül a találmány nélkül a főváros teljesen másként festene. Budapest villamoshálózata továbbra is a világon az egyik, ha nem a legforgalmasabb. Ugyan vannak vetélytársai Budapestnek, mint Páris vagy Varsó, de egyértelmű, hogy a főváros meghatározó tömegközlekedési eszköze, az nem más, mint a villamos.
Ugyan az 50-es és 60-as években az autók javára születtek döntések, így a budapesti villamoshálózat már messze van egykori kiterjedésétől, de ez is változóban van. A villamosok ráadásul a legzöldebb tömegközlekedési eszközök közé tartoznak, így nagyobb infrastrukturális változásokra sincs szükség a zöldebb jövő elérése érdekében, legalábbis ezen a téren.
Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:
