Elindítja a kormány a Szent István vidékfejlesztési programot, amelynek egyik legfontosabb újítása, hogy a fejlesztésekről nem kizárólag központilag döntenének: a helyi közösségek mondhatják meg, mire van szükségük. Az első körben tíz vidéki mikrotérség, mintegy száz település és csaknem százezer ember vesz részt a programban. Ha a kísérleti szakasz sikeres lesz, 2027. augusztus 20-a után az egész országra kiterjeszthetik a rendszert.

Tíz térségben indul a program

Magyar Péter miniszterelnök az Országgyűlés keddi ülésén jelentette be, hogy elindul a Szent István vidékfejlesztési program. A kezdeményezés először tíz vidéki mikrotérségben indul el, összesen 100 települést és csaknem 100 ezer embert érintve.

A kiválasztott térségek:

  • Zalakaros és környéke,
  • Harkány és térsége,
  • Bács,
  • Pásztó,
  • Medgyesegyháza,
  • Igal,
  • Tiszaújváros,
  • Gyöngyös,
  • Nyírbátor,
  • Gönc és környéke.

A kormány közlése szerint a térségeket többek között az egy főre jutó személyijövedelemadó-köteles jövedelem és a komplex fejlettségi mutató alapján választották ki. A résztvevő térségekben az egy főre jutó átlagos jövedelem 308 629 forint, ami 36,7 százalékkal marad el az országos átlagtól.

Évente egymilliárd forint tíz településenként

A program egyik legfontosabb vállalása, hogy tíz településenként évente egymilliárd forintos közösségi fejlesztési keretet bocsát rendelkezésre. A hangsúly azonban nem csupán a pénzen van. A program koncepciója szerint a központi kormányzat nem egyszerűen megmondja majd, hogy mire kell elkölteni a támogatást.

A tíz településnek először közösen kell felmérnie, hogy mire van szüksége a térségnek. A helyben élők és szakemberek együtt dolgozhatják ki a fejlesztési stratégiát, majd olyan beruházási terveket állíthatnak össze, amelyek szakmailag és pénzügyileg is megvalósíthatók.

A végső döntésnél pedig az lesz a kulcskérdés, hogy mit tartanak valóban fontosnak a helyi közösségek. A program ezzel eltérne attól a megközelítéstől, amikor egy-egy fejlesztési pályázat vagy állami támogatás feltételeit központilag határozzák meg, és a települések ehhez igazítják a terveiket.

Nem csak utakat és épületeket fejlesztenének

A program mögött álló egyik legfontosabb cél a vidéki települések népességmegtartó képességének javítása. Magyar Péter szerint ugyanis önmagában kevés azt kérni a fiataloktól, hogy maradjanak a szülőhelyükön. Ehhez megfelelő életkörülményekre is szükség van.

Ha nincs helyben munka, bölcsőde vagy megfelelő infrastruktúra, rosszak az utak, illetve nem érhető el megfelelő internetkapcsolat, akkor a vidéken maradás könnyen kényszerré válhat – érvelt a miniszterelnök.

A program ezért a vidéki élet olyan feltételeinek megteremtését célozza, amelyek mellett nem azért marad valaki egy kisebb településen, mert nincs más választása, hanem azért, mert ott is képes megfelelő életet és jövőt kialakítani.

A kormányfő szerint ennek része lehet a helyi gazdaság erősítése, a vállalkozások támogatása, az infrastruktúra fejlesztése, valamint az olyan szolgáltatások elérhetőségének javítása, amelyek alapvetően meghatározzák egy település élhetőségét.

A fiatalok megtartása az egyik legfontosabb cél

Magyar Péter a parlamentben a vidékpolitika egyik legnagyobb kérdésének nevezte, hogyan lehet elérni, hogy a fiatalok ne kényszerüljenek elköltözni.

Ha egy településről sorra elmennek a fiatalok, annak hosszú távú következményei lehetnek: csökken a lakosság, bezárhat az iskola vagy a bolt, kevesebb munkahely marad, és az alapvető szolgáltatások is egyre nehezebben érhetők el.

A folyamat végén már nem feltétlenül az a kérdés, hogyan fejlődhet egy falu, hanem az, hogyan tud egyáltalán fennmaradni. A Szent István-program egyik deklarált célja ezért az, hogy a vidéki életet ne lemondásként, hanem valódi alternatívaként tegye vonzóbbá.

Mi történik a mostani pilot után?

A tíz térségben induló program egyelőre kísérleti szakasz. A következő hónapokban a helyi lakosság, az önkormányzatok és a szakemberek bevonásával mérik fel az egyes térségek problémáit és lehetőségeit. Ezután közösen készíthetik el a fejlesztési stratégiákat és a konkrét beruházási terveket.

A pilot eredményeit a kormány később értékeli. Ha a modell beválik, erre építve egy országos vidék- és területfejlesztési hálózatot alakítanának ki. A jelenlegi tervek szerint 2027. augusztus 20-a után kezdődhet meg a program országos bevezetése. Ebben a második szakaszban már mintegy 2174 vidéki település és körülbelül 1,85 millió ember részesülhetne közvetlenül a programból.

Mi lesz a megyei közgyűlésekkel?

A bejelentéssel párhuzamosan egy jelentős közigazgatási átalakítás is körvonalazódik. Magyar Péter közölte, hogy a kormány már dolgozik azon a törvényjavaslaton, amely megszüntetné a megyei közgyűléseket, illetve teljesen átalakítaná a jelenlegi rendszert.

A miniszterelnök élesen bírálta a jelenlegi megyei közgyűléseket, amelyeket szerinte az elmúlt kormányok kiüresítettek, és amelyek ma már nem töltenek be valódi fejlesztési szerepet. Állítása szerint a rendszer fenntartása jelentős közpénzeket emészt fel, miközben a megyék kevés kézzelfogható hasznot látnak belőle.

A kormány a közgyűlések vezetőinek költségtérítését már eltörölte, illetve csökkentette a vezetők korábbi milliós juttatásait. Magyar Péter szerint a rendszer átalakításával további forrásokat lehetne felszabadítani, amelyeket inkább fejlesztésekre fordítanának.

A megyei közgyűlések megszüntetésének pontos módja és az új rendszer részletei azonban egyelőre még nem ismertek; ezekről a készülő törvényjavaslat adhat majd konkrétabb képet.

Erről olvastál már? Jön Magyarország történetének egyik legnagyobb vasútfejlesztése: 3550 milliárd forintból újulhat meg a MÁV és a HÉV

A Magyar Falu Program mellett érkezik az új modell

A Szent István-program nem önmagában jelenik meg a kormány vidékpolitikájában. Magyar Péter szerint a kezdeményezést a Magyar Falu Program és a Versenyképes Járások Program mellett indítják el. A lényegi különbség az lehet, hogy a Szent István-program középpontjába a helyi döntéshozatalt helyezik.

A miniszterelnök szerint az elmúlt évtizedek egyik problémája éppen az volt, hogy a helyi közösségeket fokozatosan leszoktatták arról, hogy saját jövőjükről döntsenek. A most meghirdetett modellben ezzel szemben a kormány azt ígéri: a helyiek mondják meg, milyen fejlesztésekre van szükségük, a központ pedig ehhez biztosítja a forrásokat.

A kérdés most az, működik-e a gyakorlatban

A Szent István-program ambiciózus célokat fogalmaz meg, de egyelőre csak a kísérleti szakasz indul. Az első tíz mikrotérség így fontos teszt lehet arra, hogy a helyi közösségek valóban képesek-e közösen meghatározni fejlesztési prioritásaikat, és hogy az évente rendelkezésre álló forrásokat milyen beruházásokra fordítják majd.

Ha a modell működőképesnek bizonyul, 2027 második felétől már országos léptékben is elindulhat az új vidékfejlesztési rendszer. A kormány végső célja több mint kétezer település bevonása. A következő egy év egyik legfontosabb kérdése ezért az lesz, hogy a tíz kiválasztott térségben sikerül-e olyan fejlesztési modellt kialakítani, amelyet később az ország vidéki településeinek többségére is alkalmazni lehet.