Újabb, jelentős élelmiszerár-növekedésre számíthatunk Európában és benne Magyarországon is. Az okok szerteágazóak, a változó időjárástól az ukrajnai háborúig, a közel-keleti konfliktus miatti energiaár-változásoktól a kiszáradó folyómedrekig. A szakértők már azt is elmondták, hogy milyen termékek és mikor fognak majd drágulni, az pedig biztosnak tűnik, hogy ha ugyanolyan színvonalon akarunk vásárolni, akkor mélyebben kell majd a zsebünkbe nyúljunk, különösen jövőre.
Újabb élelmiszerár-robbanás előtt állunk?
Újabb élelmiszerár-emelkedés körvonalazódik Európában, amely Magyarországon is éreztetheti hatását. Az Oxford Economics szerint a világpiaci élelmiszerárak 2026-ban 11,8 százalékkal, 2027-ben pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a magyar boltokban átlagosan ugyanennyivel drágul minden élelmiszer: a világpiaci árak változása késéssel, a feldolgozási, szállítási, kereskedelmi és árfolyamhatásokon keresztül jelenik majd meg a hazai fogyasztói árakban.
A háttérben egyszerre több kedvezőtlen folyamat áll. Európát újabb hőhullámok és aszály sújtják, miközben a háborúk az energia-, műtrágya- és gabonapiacokat is bizonytalanná teszik. Az EU és az Egyesült Királyság idei gabonatermésére vonatkozó becslést júliusban 295,5 millióról 286,6 millió tonnára csökkentették, ami több mint 23 millió tonnával maradna el a tavalyi terméstől. Közben a dízel világpiaci ára júliusban 36 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál, a műtrágyák ára pedig éves átlagban 22 százalékkal emelkedhet.
Az aszály különösen a kukoricát, a zöldségeket és a gyümölcsöket veszélyezteti, de az állattenyésztésre is súlyos hatással van. A hőség miatt kevesebb tejet adnak az állatok, a takarmánynövények ára pedig nemcsak az aszály, hanem a szállítási és öntözési költségek növekedése miatt is emelkedik, írja az Anadolu török hírügynökség elemzése. Így idővel a tej, a sajt, a vaj, a hús és a tojás ára is magasabb lehet.
Drágább búza, drágább kenyér
A búza különösen fontos gócpont. Az Oxford Economics szerint 2026 harmadik negyedévében a búza ára éves összevetésben 36 százalékkal emelkedhet. Oroszország és Ukrajna együtt a világ búzaexportjának csaknem 30 százalékát adja, ezért a fekete-tengeri szállítások zavarai komoly kínálati kockázatot jelentenek. A drágább búza pedig előbb-utóbb megjelenhet a liszt, a kenyér, a péksütemények, a tészta, a reggelizőpelyhek és a kekszek árában is.
Váratlanul bezárt az orosz Mere első magyarországi üzlete: a vásárlók csak találgatnak a lánc jövőjéről
Íme az áremelkedés folyamatábrája
A vásárlók az első hatást várhatóan a friss zöldségeknél és gyümölcsöknél érzik majd. Az Oxford Economics szerint ezek ára akár két-három hónapon belül követheti a terméskiesést, vagyis októberben és novemberben már érzékelhető lehet a drágulás. A feldolgozott élelmiszereknél lassabb az átgyűrűzés: a kenyér, tészta, sajt, bor és étolaj esetében 2027 februárja és májusa között lehet a legerősebb a hatás.
Magyarország sem tudja egyszerűen kivonni magát ebből. Bár jelentős gabonatermelő ország, a búza, a kukorica és az olajos magvak ára a nemzetközi piacokhoz kötődik, miközben a műtrágya, az energia, a növényvédő szerek, egyes takarmányok és csomagolóanyagok terén is van importfüggőség, írja a Világgazdaság. Ráadásul a hazai aszály tovább szűkítheti a zöldség-, gyümölcs- és takarmánykínálatot. A magyar boltokban ezért ősszel előbb a friss termékek, később pedig a kenyér, a liszt, a tészta, az étolaj és az állati eredetű élelmiszerek drágulása válhat láthatóvá.
A magyar kormány már most gőzerővel az euró bevezetésén dolgozik?
