A Tisza-kormány szerint a vártnál jóval rosszabb költségvetési helyzetet örökölt, ugyanakkor úgy látja, hogy hivatalba lépése óta már az irányváltás első jelei is láthatók. Mivel a kabinet 2030-ra célozza az euró bevezetését, a költségvetési hiány és az államadósság csökkentése a következő évek egyik legnagyobb gazdaságpolitikai kihívása lehet.

A 3,7 százalékos céltól a 8,3 százalékos figyelmeztetés, de hogy lesz ebből euró?

A 2026-os költségvetést eredetileg a GDP mintegy 3,7 százalékának megfelelő hiánnyal fogadták el. Magyar Péterék átvilágítása szerint azonban intézkedések nélkül a deficit körülbelül 8,3 százalékra emelkedhetett volna. A Pénzügyminisztérium jelenleg a GDP mintegy 7,5 százalékára várja a hiányt, míg az MBH Elemzési Centrum valamivel kedvezőbb, körülbelül 7 százalékos értékkel számol.

A kormány szerint az uniós források hazahozatala és más intézkedések megakadályozták, hogy a helyzet tovább romoljon. A költségvetési átvilágítás ugyanakkor további terheket is feltárt, köztük az önkormányzatok, az útfejlesztések és az egészségügy magasabb kiadásait, valamint azokat az uniós helyreállítási forrásokat, amelyekkel korábban számoltak, de amelyekhez végül nem fértek hozzá.

Ezzel párhuzamosan az erősebb forint, az alacsonyabb hozamok és az uniós forrásokhoz való hozzáférés javította a költségvetési kilátásokat. A kormány augusztus végéig módosítja a 2026-os költségvetést, és új hiánycélt határoz meg. A 2027-es költségvetést és a középtávú költségvetési tervet október végéig tervezik benyújtani, illetve elkészíteni.

2027-ben jelentősen csökkenhet a hiány

Több tényező miatt is arra lehet számítani, hogy a deficit jövőre mérséklődik. A 2026-os egyenleget terhelő egyes rendkívüli kiadások megszűnnek. A fegyverpénz például önmagában a GDP mintegy fél százalékával ronthatja az idei költségvetési egyenleget, derül ki az Index cikkéből.

A kamatkiadások szintén a korábban vártnál gyorsabban csökkenhetnek. Az állampapírhozamok mérséklődése és az esetleges kamatcsökkentések olcsóbbá tehetik az államadósság finanszírozását, ami további javulást hozhat a költségvetésben.

A legfrissebb adatok már a javulás korai jeleit is mutatják. Kármán András pénzügyminiszter 524 milliárd forintos júliusi költségvetési többletről és a hiány jelentős csökkenéséről számolt be. Ugyanakkor ő is óvatosságra intett az adatok értelmezésével kapcsolatban.

A júliusi javulás egy részét az okozta, hogy a tervezettnél kevesebb kiadás merült fel, és bizonyos kifizetéseket csupán későbbre halaszthattak. A valódi próba ezért az lesz, hogy a költségvetési fegyelem akkor is fennmarad-e, amikor ezek az egyszeri hatások eltűnnek.

A 2030-as eurócél növeli a tétet

A kormány 2030-as euróbevezetési célkitűzése hosszabb távú dimenziót ad a költségvetési vitának. Ha Magyarország teljesíteni akarja az euró bevezetésének feltételeit, tartós előrelépést kell elérnie a költségvetési hiány és az államadósság terén. Egyetlen javuló év nem lesz elegendő: hiteles, többéves költségvetési pályára lesz szükség.

Ezért az elemzők szerint egy kiszámítható konszolidációs terv értékesebb lehet, mint a hiány egyetlen év alatt történő látványos csökkentése. Az átmeneti kiadáscsökkentések vagy egyszeri bevételek javíthatják ugyan a headline-adatokat, de nem feltétlenül oldják meg a strukturális problémákat.

Egy reális, többéves program világosan megmutathatná a befektetők, a vállalatok és a hitelminősítők számára, hogyan kívánja a kormány csökkenteni a hiányt és az államadósságot a gazdasági stabilitás megőrzése mellett.

Kapcsolódó: Bezuhanó inflációt hozott az új kormány — az elemzőket is meglepte, de meddig tarthat a kedvező új trend?

Továbbra is komoly gazdasági kihívásokkal kell szembenézni

A költségvetési konszolidáció önmagában nem oldja meg Magyarország szélesebb körű gazdasági problémáit. Az MBH elemzői a gyenge külső keresletet, különösen a német ipar visszafogott teljesítményét emelik ki tartós kockázatként.

Magyarország energiaimport-függősége miatt a gazdaság továbbra is érzékeny a nemzetközi olaj- és gázárak alakulására, miközben a geopolitikai feszültségek további nyomást gyakorolhatnak. Az adó- és versenyképességi intézkedések, a beruházási döntések, valamint az euró esetleges bevezetésével kapcsolatos várakozások szintén hatással lehetnek Magyarország növekedési kilátásaira. A kormány egyelőre a költségvetési javulás első jeleire hivatkozhat.

A döntő kérdés azonban az, hogy ezek a fejlemények tartós változást vagy csupán átmeneti korrekciót jelentenek-e. Ha a 2030-as euróambíció valódi gazdaságpolitikai cél, nem pusztán politikai ígéret kíván maradni, Magyarországnak éveken át következetes költségvetési fegyelemre, fokozatosan csökkenő hiányra és az államadósság mérséklésének hiteles pályájára lesz szüksége.

Olvass tovább: Van-e bármi különbség Baka András 2011-es és Sulyok Tamás 2026-os kirúgása közt?