Sokan történelmi igazságtételnek tekintik, hogy az antidemokratikusan eltávolított Baka Andrásból államfő lett. De Sulyok eltávolítása demokratikusabb?

Van ebben valami egészen különös: 2026. augusztus 11-én éppen azt a Baka Andrást választották Magyarország következő köztársasági elnökévé, akinek 2011-es eltávolítása az Orbán-rendszer egyik emblematikus jogállamisági ügyévé vált. A Tisza ezzel kétségtelenül erős szimbólumot választott. Csakhogy közben ott marad a kellemetlen kérdés: ha Baka eltávolítása antidemokratikus volt, akkor pontosan miben demokratikusabb Sulyok Tamás eltávolítása?

Mi is történt Baka Andrással?

Baka András 2009-ben lett a Legfelsőbb Bíróság elnöke. Majd miután a bírósági rendszer átalakítását nyilvánosan kritizálta, az új alkotmányos szabályozással mandátumát a tervezettnél mintegy három és fél évvel korábban megszüntették. Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2016-ban kimondta: a főbírót azért menesztették idő előtt, személyre szabott jogalkotással a tisztségéből, mert szakmai minőségében nyilvánosan kritizálta a bíróságok függetlenségét veszélyeztető lépéseket.

A történet így valóban ordít a történelmi igazságtételért. Az egykor leváltott főbíró most visszatérhet a Sándor-palotába, ráadásul egy olyan politikai korszakváltás közepén, amelynek egyik legfontosabb ígérete a jogállam helyreállítása. Baka pedig már megválasztása utáni beszédében is arról beszélt: a változásnak nem bosszúról, hanem igazságosságról és a demokratikus normák helyreállításáról kell szólnia.

A hasonlóság kísérteties

Csakhogy itt kezdődik az igazán érdekes rész. Mert nézzük meg egy kicsit közelebbről, konkrét jogszabályi idézetek szintjén Baka András és Sulyok Tamás eltávolítását! Baka az alábbi alaptörvényi rendelkezéssel veszítette el mandátumát:

„A Legfelsőbb Bíróság elnöke, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke és tagjai megbízatása az Alaptörvény hatálybalépésével megszűnik.”

Sulyok az alábbi alaptörvényi rendelkezéssel veszítette el mandátumát:

„Az Alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik.”

A hasonlóság egészen kísérteties. Ahogy Baka Andrást, úgy Sulyok Tamást sem egy független alkotmányos eljárás „buktatta meg”. Hanem a Tisza kétharmados parlamenti többsége módosította az Alaptörvényt úgy, hogy az államfő mandátuma megszűnjön.

Ha az Emberi Jogok Európai Bírósága Baka esetében jogsértést állapított meg, akkor vajon milyen érvek alapján lehet majd megvédeni a Sulyokkal szemben alkalmazott megoldást, ha az ügy szintén Strasbourgig jut?

Biztosan jó ötlet volt Baka megválasztása?

Rövid távon a Tisza húzása zseniális lehet. Baka személye egyszerre jelenti az Orbán-rendszer egyik vitatott döntésének korrekcióját, a bírói függetlenség szimbólumát és egy látványos politikai üzenetet. A Fidesz pedig nehezen támadhatja hitelesen azt az embert, akinek eltávolítását korábban Strasbourg is elmarasztalta.

Hosszabb távon viszont éppen Baka lehet a Tisza egyik legnagyobb problémája.

Mert mostantól minden alkalommal, amikor Sulyok Tamás eltávolításának jogszerűségét vitatják, ott lesz mellette Baka András neve. A kritikusok egyetlen mondatban felrajzolhatják a párhuzamot: 2011-ben az egyik kormány alkotmányos trükkel távolított el egy kellemetlenné vált közjogi szereplőt, 2026-ban pedig a másik.

És innentől már nem az lesz a kérdés, hogy ki volt a „jó” és ki a „rossz” államfő, hanem az, hogy ugyanazokat a mércéket alkalmazza-e a Tisza, amelyeket korábban az Orbán-rendszeren kért számon.

De miért nem Polgár Juditot választotta végül a Tisza köztársasági elnökké? Ezt ebben a cikkünkben jártuk körül.