Olyat élt át Magyar Péter, amit még soha: saját hívei rontottak neki. De mi ment félre ennyire az új államfő jelölésénél? Mutatjuk!

Csak néhány nap telt el azóta, hogy a miniszterelnök totális győztesnek érezhette magát azzal, hogy Sulyok Tamás aláírta a saját „halálos ítéletét” – az eltávolításáról döntő Alaptörvény-módosítást –, és máris látványos kudarccá vált a történet.

Az államfői pozícióra felkért Polgár Judit ugyanis bejelentette, „nem érez magában elég erőt ahhoz, hogy magára vállalja egy megosztott nemzet egyesítésének történelmi felelősségét, így a felkérésnek nem tud eleget tenni”.

Még eggyel konkrétabban fogalmazott Magyar Péter, aki teljesen világossá tette, hogy mi az elutasítás oka: „Judit elmondta, hogy a kialakult körülményekre tekintettel nem vállalja a jelöltséget.”

Mitől lett ekkora a baj?

De mik is ezek a „kialakult körülmények”, amik olyan zavart okoztak a Tisza kommunikációjában, hogy a Fidesz legrosszabb napjai juthattak eszünkbe? Hiszen meglepőnek tűnő személyi döntésekre az elmúlt hónapokban is akadt már példa.

Sokan értetlenkedtek a volt fideszes államtitkárok – Vitézy Dávid és Kármán András – kormánytaggá válásán, vagy épp azon, hogy hogyan lett belügyi tapasztalat nélkül belügyminiszter Pósfai Gábor. Sőt, látványos csere is lezajlott már komolyabb utózönge nélkül, pedig a megszellőztetett Rubovszky Rita helyett oktatási miniszterré váló Lannert Judit ráadásul látványosan más irányt is képvisel, mint az elsőként felmerült jelölt.

De akkor miért lett épp az új köztársasági elnök jelöléséből ilyen látványos kudarc? A pártok felett álló, köztiszteletnek örvendő sakklegenda, Polgár Judit személye ezt semmiképp nem magyarázza. Jogos persze az a kritika, hogy egy jogász inkább képes lehetne a „fékek és ellensúlyok” szerepét betölteni, és az is tény, hogy a Polgár kettős állampolgárságáról szóló pletykák sem erősítik az államfői integritását.

De mindez még nem adna okot arra a sok ezer ellenséges megjegyzésre, ami magukat tiszásnak való kommentelőktől érkezett.

Nem csak kommunikációs hiba

Magyar Péter – fentebb már idézett – bejegyzésében arról is írt, hogy a „kommunikációs hibák” hozzájárulhattak a kialakult helyzethez (melyekért egyébként üdvözlendően magára vállalta a felelősséget). De az igazi probléma valószínűleg inkább abban keresendő, ami a kommunikációs hibák következményént kiderült.

Mert mi is történt pontosan? Sulyok Tamás szombaton este bejelentette, hogy – sokakat meglepve – aláírja az Alaptörvény módosítását. Magyar Péter alig több mint fél órával később, kitett egy videót, melyben arra kérte a „pártokat, civil szervezeteket, magánszemélyeket”, hogy javasoljanak megfelelő jelölteket az államfői posztra, akik közül majd ki lehet választani az ország következő köztársasági elnökét, hogy végre „ne füstös szivarszobákban szülessen meg a döntés”.

Ezt követően derült égből villámcsapásként jött a miniszterelnök újabb bejegyzése, melyben egy nappal (!) később, vasárnap közölte, hogy Polgár Juditot kéri fel államfőnek. És ez az egyetlen mondat kijózanítólag hatott sok ezer szimpatizáns és a Tisza-szigetek sok ezer tagja számára. Hát ennyit ér a véleményünk? Ezt jelenti a társadalmi egyeztetés, aminek Radnai Márk személyében még kormánybiztosa is lett? Hogy 24 óra alatt, hétvégén megszületik a döntés a nemzet egységét kifejező köztársasági elnökről?

Valamiért nagyon sietett Magyar Péter

Igen, a döntés minden bizonnyal megszületett. Az is lehet, hogy jó döntés lett volna, de ezt Polgár Judit – egyébként teljesen érthető – visszakozása után már nem fogjuk megtudni. De a kommunikációs hiba ekkor jött: Magyar Péter valamiért jó ötletnek látta ezt a döntést azonnal be is jelenteni.

Ha pár napig, vagy inkább egy-két hétig bevárják a javaslatokat, esetleg még néhány látványos egyeztetés is zajlik a pártok és a civil társadalom képviselőivel, és csak utána jelentik be, hogy a sakkozót tartják a megfelelő választásnak, akkor a fogadtatás nyilvánvalóan egészen más lett volna.

Lesz lehetőség a javításra

A sietségnek ráadásul semmilyen érthető oka nincs. Már az sem világos, hogy az eddigi államfőt elmozdító Alaptörvény-módosítást miért kellett ilyen gyorsan, nyár közepén elfogadni. A módosítás hatályba lépése is bőven ráért volna, lehetett volna például szeptember 1-jén. És ha már mégis mindez ilyen gyorsan megtörtént, akkor sem érthető, hogy miért kellett az új jelöltet egy napon belül megnevezni.

Kommunikációs hibák tehát valóban történtek — és ráadásul le is lepleztek valamit, amit a kormány nem akart megmutatni a saját szimpatizánsainak. Tragédia persze nincs, de a lecke fel van adva Magyar Péteréknek: be kell bizonyítaniuk, hogy valóban máshogy képzelik a „társadalmi egyeztetést”, mint ahogy azt a Fidesz 16 éve alatt megszokhattuk. És erre meg is lesz a lehetőségük már most, az újabb államfőjelölt kereséskor.

Olvass tovább: Újabb nagy változás jöhet — 16 évre csökkentené a választási korhatárt Magyar Péter