Az elmúlt években megszoktuk, hogy amikor kijön az inflációs statisztika, akkor mindig valami kellemetlen hírt közöltek emelkedő árakról, elszálló élelmiszer- vagy üzemanyagköltségekről. Hosszú idő óta találkozhatunk pozitív kontextusban a hazai inflációs mutatóval, hisz az 10 éves mélypontra került. Ezt gondolják a szakértők a bezuhanás okairól és arról, hogy mi várható a következő hónapokban, évben.
A hozzáértőket is meglepte az alacsony infláció
Az elmúlt évek lakossági tapasztalatát akként foglalhatjuk össze az árak kapcsán, hogy bár nominálisan mindenki egyre többet keresett (ezzel pedig az Orbán-kormányok előszeretettel dicsekedtek is), valahogy a pénzünk egyre kevesebbet ért. A magas bérnövekedés mellé ugyanis még magasabb árnövekedés társult, bizonyos szegmensekben ráadásul elviselhetetlenül magas, elég ha e téren csak az ingatlanpiacot vesszük példaként.
Hosszú idő után először tapasztalhatjuk a boltokban, hogy bizonyos esetekben többet ér a pénzünk. Ennek részbeni oka pedig az, hogy tízéves mélyponton van a hazai infláció, ami kifejezetten meglepte a magyar szakértőket is. Az éves infláció júliusban mindössze 1,2% volt, ami jóval alatta marad a korábban várt 1,5%-os adatnak. Magyarországon 2016 óta nem volt ennyire alacsony az infláció a portfolio.hu szerint. Az elemzők 1,5 százalékos éves inflációt vártak júliusra a júniusi 1,7, a májusi 1,8 és az áprilisi 2,1 százalék után.
Az infláció jelentős mérséklődésének okait a gazdasági hírportál három tényezőhöz kötötte:
- élelmmiszerárak kedvező trendje,
- megnyugvás az üzemanyagpiacokon,
- erős forint.
Azért elgondolkodtató elemek is vannak
A lap ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a maginfláció 0,3%-kal nőtt, ami nem alacsony. Ráadásul olyan tényezők miatt zuhant be az infláció, amelyek nem kontrollálhatók, külső tényezők, amelyek a jövőben változhatnak. Emellett a szolgáltatások is jelentősen drágultak, hisz a nagy telekommunikációs és pénzügyi szoltálatók most emeltek árat, a választások előtt – az előző kormány kérésének megfelelően – „önmérsékletet” gyakoroltak. Ez a szolgáltatások körében a portfolio.hu szerint „kisebb ársokkot” okozott.
A lap szerint a jegybank a jövőben tovább vághatja a kamatot, e téren óvatosságra maximum a turbulens világpolitikai és energiapiaci folyamatok inthetnek.
Ez várható a jövőben a szakértők szerint
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint az erős forint, az alacsony inflációs várakozások, a növekvő üzleti bizalom összességében alacsony inflációs környezetet teremtettek, írja az MTI. Az MNB így szeptemberben 5%-ra vághatja az alapkamatot akkor is, ha tovább gyengül a forint.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint a júliusi infláció éves mélypont lehetett, augusztustól némi emelkedés jöhet, ám ez a 3%-os jegybanki hiánycél alatt marad majd.
Tényleg olcsóbb a külföldi bevásárlás? És miért előznek minket a románok, bolgárok is fogyasztásban? Új kutatás ad válaszokat
Németh Dávid, a K&H vezető elemzője azt hangsúlyozta, hogy a bruttó keresetek emelkedése nyomta a szolgáltatások áremelkedését. Szerinte 2%-nál magasabb szinten nem lesz már az idei évben az infláció, az éves átlag pedig 1,8% körül alakulhat.
Molnár Dániel, a GFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője szerint az aszály miatti gyenge termés megjelenhet az élelmiszerárakban, a mostani energiaválság pedig átalakítja a cégek energiaköltségekkel kapcsolatos kalkulációját. Jövőre viszont gyorsulni fog szerinte az infláció, 3% körül alakulhat.
Rekord élelmiszerár-csökkenés
Az Országos Kereskedelmi Szövetség az élelmiszerek körében bekövetkezett 4,4%-os csökkenést hangsúlyozta, ami minden bizonnyal rekordnak számít. Ennek oka pedig nem az árrésstop, hanem a forint kedvező árfolyama és a kedvező kül- valamint belpiaci trendek, amelyek bőségesen ellensúlyozzák az emelkedő energia költségekből származó növekményt.
Cseh gazdasági lap írta meg hogyan és miért vonul ki Magyarországról a Tesco
