Egy új kutatás szerint joggal érezhetjük, hogy olcsóbb egy külföldi bevásárlás, ám nagyon nem mindegy, hogy mit vásárolunk: az élelmiszerek árai teljesen más képet mutatnak, mint mondjuk a szolgáltatásoké. Eközben egy új felmérés is kimutatta, hogy egy fontos, fogyasztással kapcsolatos mérőszámban még mindig előznek minket a románok vagy éppen a bolgárok. Egy új kutatás most rendet tesz és válaszokat is megfogalmaz.
Olcsóbb a külföldi bevásárlás? Persze, csak nem mindegy, hogy mit
Sok magyar számára ismerős érzés lehet, amikor külföldön járva azt tapasztalja, hogy egyes termékekért ugyanannyit vagy akár kevesebbet kell fizetni, mint Magyarországon. Közben a fizetések továbbra is jelentősen elmaradnak a nyugat-európai szinttől. A GKI Gazdaságkutató friss elemzése azt vizsgálta, hogy az elmúlt másfél évtizedben valójában mennyire közeledett Magyarország az Európai Unióhoz a bérek és az árak tekintetében.
A számok alapján mindkét területen történt felzárkózás, de korántsem ugyanarról a szintről indultunk. 2010-ben a magyar árszínvonal az uniós átlag 59 százalékán állt, miközben a bérek mindössze az EU-s átlag 32 százalékát érték el. 2025-re az árszint 72 százalékra, a béreké pedig 49 százalékra emelkedett.
Vagyis a magyar fizetések gyorsabban közeledtek az uniós átlaghoz, mint az árak. Ez elvileg a vásárlóerő javulását jelenti, a GKI szerint azonban van egy fontos árnyoldala is a történetnek: a régiós versenytársak jelentős része (Románia, Lengyelország, Szlovákia) sokkal gyorsabban fejlődött Magyarországnál.
Az élelmiszer már majdnem uniós áron van
A magyar fogyasztók számára különösen érdekes lehet, hogy az egyes termékcsoportok között jelentős különbségek alakultak ki. Az élelmiszerek árszintje 2025-ben már az uniós átlag 95 százalékán állt. Ez azt jelenti, hogy majdnem uniós árszínvonalon vesszük a gyümölcsöt, zöldséget, tejterméket. Az alkohol- és dohánytermékek olcsóbbak, 87 százalékon állnak, a bútorok és háztartási készülékek esetében pedig 89 százalék volt az arány.
A lakhatás és a rezsi első látásra kivételnek tűnik: ezek árszintje az EU-átlag 67 százalékán állt. A GKI szerint azonban ezt az adatot jelentősen torzítja a rezsicsökkentés és az egyéb támogatások hatása. A lakhatáshoz kapcsolódó költségek ugyanis az elmúlt években jelentősen emelkedtek.
Közben a szolgáltatások ára is egyre közelebb került az uniós szinthez. A turizmus árszínvonala például 33 százalékponttal, az oktatásé 31 százalékponttal, a szabadidő és kultúra pedig 14 százalékponttal közeledett az EU átlagához 2010 és 2025 között.
A fizetések még mindig messze vannak az uniós átlagtól
A legfontosabb különbség azonban továbbra is a bérekben látható. Bár a magyar fizetések 2010 óta jelentősen javultak az uniós átlaghoz képest, 2025-ben még mindig csak annak 49 százalékán álltak.
Ráadásul a GKI szerint az sem mindegy, hogy Magyarország önmagához képest mennyit fejlődött. A környező országok közül több ugyanis sokkal nagyobb ütemben zárkózott fel, ezért a magyar előrelépés ellenére sem sikerült javítani a pozíciónkon.
Lejtmenetben az ingatlanpiac, de az átlagnál drágábbak iránt viszont nőtt a kereslet
Nagyon rosszul állunk ebben a fogyasztási mutatóban
Ezt jól mutatja, hogy az egy főre jutó tényleges fogyasztás alapján Magyarország az uniós rangsor utolsó helyén áll. Ez azt jelenti, hogy hiába keresünk ma több forintot nominálisan, és hiába közeledtek a bérek az uniós átlaghoz, a magyar átlagháztartások fogyasztási lehetőségei továbbra is a leggyengébbek uniós összevetésben, a romániai és a bulgáriai átlagháztartásoknál is gyengébbek.
A GKI szerint tehát nem igaz, hogy Magyarország semmit sem zárkózott fel Európához. A bérek valóban gyorsabban emelkedtek az uniós átlaghoz képest, mint az árak. A probléma inkább az, hogy a felzárkózás üteme elmaradt a régiós versenytársakétól, miközben bizonyos termékek és szolgáltatások ára már közel van az uniós szinthez.
A külföldre utazó magyarok ezért joggal találkozhatnak olyan (elsősorban élelmiszer-) árakkal, amelyek már nem tűnnek magasabbnak a hazaiaknál. Tehát jogos, hogy olcsóbb egy külföldi bevásárlás. A fizetések tekintetében azonban továbbra is jelentős a lemaradás.
Vagyonvisszaszerzés: Orbánhoz köthető oligarchák pénze hozhatja el a gazdasági csodát Magyarországnak?
