Sok a kérdés még az ún. vagyonvisszaszerzéssel kapcsolatban, de magyar közgazdászok egy csoportja már előállt egy Magyarországon mindenképp forradalminak számító ötlettel, hogy miként kellene befekteteni a termérdek pénzt annak érdekében, hogy százmilliárdokat fialjon évente, segítse a csúcstechnológiai transzfert Magyarország irányába és a leginnovatívabb vállalatainkat is támogassa.
Százmilliárdos kamatok vagyonvisszaszerzés után
Több ezer milliárd forintnyi, újra állami tulajdonba kerülő vagyon hosszú távú befektetését javasolja egy friss tanulmány. A Szabad Piac Alapítvány által megrendelt és három közgazdász szakértő, Nagy-Pál Levente, Dr. Vértessy László, és Katona József által készített tanulmány szerint a visszaszerzett vagyonból nem a költségvetési hiányt kellene betömni, hanem egy norvég mintájú állami befektetési alapot létrehozni.
A számítások szerint a vagyonvisszaszerzés összege akár a 3–5000 milliárd forintot is elérheti a következő években, miközben Magyar Péter szerint mintegy 60.000 milliárd forint vándorolt magánzsebekbe a különféle állami közbeszerzéseken, ám ezen ügyek nagy része elévült, másik részéből pedig valódi beruházások valósultak meg. A tanulmány szerzői úgy vélik, a fent említett 3-5000 milliárdnak az azonnali elköltése helyett érdemesebb lenne befektetni azt, hiszen évi 4–6 százalékos hozam mellett akár 200–300 milliárd forint bevételt is termelhetne ez a pénz. Ennek keretében fontos tudni, hogy a teljes magyar felsőoktatásra 840,7 milliárd forintot költött a kormány.
Az elképzelés szerint az alapba olyan vagyonelemek kerülhetnének, mint a közérdekű vagyonkezelő alapítványokhoz kiszervezett állami vagyon, a magántőkealapokba fektetett állami tőke, az MBH Bank, az MNB-alapítványok megmaradt vagyona, a 4iG 1300 milliárd forintos szerződésállománya vagy az NKA-források. Ez a felsorolás természetesen még bővülhet.
Norvég példát követnének
A tervezet készítői a világ legismertebb szuverén vagyonalapját, a norvég Government Pension Fund Globalt említik példaként. Norvégia az olaj- és gázbevételeket nem költötte el azonnal, hanem befektette, így hosszú távon gyarapította nemzeti vagyonát. Hasonló alapok ma már a Közel-Kelettől Ázsián át Európáig számos országban működnek.
A magyar modell a Nemzeti Innovációs és Jövőtőke Alap nevet kapta. A javaslat szerint az állam csak tulajdonosi szerepet töltene be, a működést független igazgatóság vagy kuratórium felügyelné, míg a befektetési döntéseket versenyben kiválasztott szakmai menedzsment hozná meg.
Ezt is ajánljuk: Százmilliárdokat hozhatna az államkasszába Magyar Péter vagyonadója
A vagyon 60–70 százalékát stabil, hozamtermelő befektetésekbe helyeznék, amelyek biztosíthatnák az éves 4–6 százalékos megtérülést. További 20–30 százalék kerülne stratégiai növekedési területekre, például a mesterséges intelligencia, a chipgyártás vagy más csúcstechnológiai ágazatok finanszírozására. A fennmaradó 10–15 százalék magyar startupokat támogatna.
A várható éves hozam felét visszaforgatnák az alapba, míg a másik felét stratégiai célokra fordíthatná az állam. A tanulmány ennek keretében olyan szakterületeket említ, mint a mesterséges intelligencia, a biotechnológia, az energetikai átállás, a digitalizáció, valamint az oktatás és az egészségügy fejlesztése.
A szerzők szerint az alap legfeljebb három hónapos előkészítés után, fokozatosan, nagyjából másfél év alatt kezdhetné meg működését. Véleményük szerint nemcsak a nemzeti vagyon gyarapítását szolgálná, hanem hozzájárulhatna a társadalmi bizalom erősítéséhez és a hosszú távú gazdasági fejlődéshez is.
Szinte mindenható szervezetet hoz létre Magyar Péter: a teljes Tiszán kívüli magyar politikai elitet lefejezheti?
Kiemelt kép: depositphotos.com
